eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina

"Ha az éghajlat egy kapitalista bank lenne, már rég megmentették volna"

Két nappal azelőtt, hogy az állam- és kormányfők is megérkeznének a koppenhágai klímacsúcsra, még mindig nincs közös álláspont az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentéséről. A tárgyalásokat a napirendről folytatott vita, és néhány ország keménykedő magatartása fékezte. Afrika viszont engedett a Nyugatnak. Mindeközben az utcákon a tüntetők ismét összecsaptak a rendőrökkel.

Maximum 2 fokos hőmérsékletemelkedés, avagy 450 per millió részecske üvegházhatású gáz az atmoszférában - az ENSZ Kormányközi Bizottsága szerint ezek azok a számok, amelyek betartásával elkerülhetőek lennének a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. A Nemzetközi Energiahivatal szerint a cél tartható lenne, ha a klímacsúcson résztvevők feljebb tornásznák vállalásaikat: az Egyesült Államoknak a jelenlegi 4-ről 18, az EU-nak 20-ról 27, Kínának pedig 47 százalékra kellene emelnie ígéretét arról, hogy mennyivel csökkenti az üvegházi gázemissziót.

Csakhogy Koppenhágában pár nappal a konferencia vége előtt nem a megállapodás irányába haladnak a dolgok. Még a klímaharcban élenjáró EU is bekeményített, és azt mondja, egyoldalúan nem fog áldozatot hozni. Obama amerikai elnök kezét megköti a Kongresszus késlekedése, bár a Koppenhágába menesztett korábbi demokrata elnökjelölt, Kerry szenátor azt mondta: áprilisra meglesz a klímatörvény. A kormányzó demokraták között sincs azonban olyan politikus, aki ki merne állni például Nyugat-Virginia állam népe elé és azt mondani: bezárják a szénbányákat, mert azok gyorsítják a klímaváltozást.

Közben a koppenhágai pódiumon Hugo Chavez venezuelai elnök ostorozta a Nyugatot, és azt mondta: ha az éghajlat kapitalista bank lenne, már rég megmentették volna.

Az alkura némi reményt az adott, hogy a klímaváltozás által különösen sújtott afrikai államok csoportja - ők csak az emisszió 3 százalékát produkálják, de itt él a Föld lakosságának 13 százaléka - engedményt tett a Nyugatnak. Az 52 ország korábban évi 400 milliárd dollárt akart úgymond azért, mert a főként a Nyugat által produkált klímaváltozás károkat okoz neki. Most azonban beéri majd 100 milliárddal.

Körvonalazódik a megegyezés arról is, hogy a nagy kibocsátók pénzt adnának a szegényebb államoknak a szén-dioxidot megkötő erdők és lápok megtartására.

A konferencia azonban azt is megmutatta, mennyire nehéz egy ilyen összetett témakörről folyó nemzetközi tanácskozáson még csak meghatározni is a napirendet. Az amerikai delegáció például sérelmezte az egyik szövegtervezetben a "kell" szót, és helyette a "kellene" szót akarja. A G77-es fejlődő csoport Kínával együtt viszont azért keménykedett, mert kész tervezeteket adnak nekik elfogadásra - és ezzel úgymond kihagyják őket az szöveg megfogalmazásából.

Rutinos tárgyalók azt mondják: a pókerjátszmára emlékeztető feszültség része az ilyen tanácskozásoknak, és változhat a helyzet, amikor pénteken megérkeznek a politikai nagyágyúk: Barack Obama amerikai elnök és Wen Csiapao kínai miniszterelnök.

Közben a koppenhágai Bella Center előtt a rohamrendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta a tüntetőket, akik meg akarták rohanni a tárgyalások színhelyét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása - a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×