Infostart.hu
eur:
350.3
usd:
301.96
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Nyitókép: Pixabay

Ismét támadnak az egyszer már betiltott vegyszerek

Az ENSZ montreali jegyzőkönyve szerint 2010-re ki kellett volna vezetni az összes olyan vegyi anyagot a gyártásból, amely miatt ózonlyuk keletkezhet.

Egy, a Nature Geoscience folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint még mindig riasztó ütemben halmozódnak fel a légkörben azok a kémiai anyagok, amelyek használatát épp azért tiltották be, mert lyukat ütöttek az ózonrétegen. Ezeket korábban széles körben használták a légkondicionálók és a hűtőszekrények gyártásánál, ám 2010 óta tilos a használatuk.

A Swiss Federal Laboratories for Materials Science and Technology kutatóintézet tudósai meglepve tapasztalták, hogy a vegyi anyagok bizonyos típusainak koncentrációja 2010 óta megemelkedett, 2020-ban pedig rekordot döntött. A kutatás szerint a jelenségért az ezeket kiváltó alternatív anyagok lehetnek a felelősek, ugyanakkor a szakemberek nem tudják, honnan kerülhetnek az anyagok a légkörbe – idézi a The Verge technológiai hírportál a hvg.hu.

Stefan Reimann, az intézet kutatója szerint az ózonréteg az elmúlt néhány évtizedben szerencsére regenerálódott, de ha ezek az anyagok tovább szivárognak a légkörbe, az ismét ronthat majd a helyzeten.

Reimann társaival öt különböző halogénezetett szénhidrogén-származék (CFC) kibocsátásának növekedését észlelték, noha ezeket alkalmazását az ENSZ montreali jegyzőkönyve szerint 2010-re fokozatosan ki kellett volna vonni a gyártásból világszerte. A kutatók korábbi becslése szerint az anyagok kivonásának köszönhetően 2066-ra állhat majd helyre az ózonréteg.

A kutatás azt sugallja, hogy a montreáli jegyzőkönyvben lehet egy olyan kiskapu, ami lehetővé teszi a gyártók számára, hogy tovább használják a CFC-ket a gyártás más folyamatai során. Vagyis ezek felhasználhatók alapanyagként, vagy más vegyi anyag előállításához.

Címlapról ajánljuk
Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak, több fontos ügyben is dönt a parlament

Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak, több fontos ügyben is dönt a parlament

Magyar Péter miniszterelnök hétvégén dokumentumokkal igazolta, hogy az előző kabinet 2024 nyarán egy 500 fős migránstábor kialakítását készítette elő Vitnyéd-Csermajorban, amelyre mintegy egymilliárd forintot költöttek. A hétvégén kiderült: a kormány felülvizsgálja az idei költségvetést, a pedagógusok bérkorrekciójáról társadalmi egyeztetést indított, és új vezetőket nevezett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Hétfőn délelőtt Magyar Péter közölte, ma megszavazza az Országgyűlés, hogy maximum nyolc évig lehet valaki magyar miniszterelnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×