Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Nyitókép: Pexels

Tudományos szenzáció - új magyar módszer az antibiotikumok fejlesztésében

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai olyan új módszert fejlesztettek ki, amellyel jelentős előrelépést jelent az antibiotikum kutatásban.

A DEEPMINE-nak (Reprogrammed Bacteriophage Particle Assisted Multi-species Functional Metagenomics) elnevezett eljárással a klinikai gyakorlat szempontjából releváns kórokozók új antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának valószínűsége a jelenleg széles körben alkalmazott módszereknél élethűbben modellezhető.

A DEEPMINE segítségével előrevetíthető a gyógyszerjelölt antibiotikumok várható hatékonysága, így már a fejlesztés korai stádiumában értékes segítséget nyújthat a legígéretesebb kutatási irányok megtalálásához. A budapesti, pécsi és izraeli kutatók közreműködésével végzett tudományos munka részleteit és a világviszonylatban is nagy érdeklődésre számot tartó eredményeket bemutató tanulmányt a rangos Nature Microbiology című folyóiratban publikálták.

A klinikai gyakorlatban ma egyre többször jelennek meg olyan baktériumok, amelyekkel szemben már egyetlen rendelkezésre álló antibiotikum sem hatékony. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége évente mintegy 700 000 halálesetért felelős világszerte.

A probléma népegészségügyi jelentőségét érzékelteti, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelt területként foglalkozik a többszörösen gyógyszer-rezisztens kórokozók elleni küzdelem előmozdításával. Pesszimista becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok közé léphet elő, ha nem kerülnek be mielőbb hatékony, új antibakteriális szerek a terápiába.

A fentiek alapján joggal merülhet fel a kérdés: van-e egyáltalán remény arra, hogy valaha is leküzdjük a kórokozók antibiotikum-rezisztenciáját, vagy elkerülhetetlenül eljön az az idő, amikor éppúgy belehalhatunk majd egy banális fertőzésbe, mint a penicillin felfedezése előtt?

Minél szélesebb azon gyógyszerek köre, amelyekkel szemben egy adott kórokozó már rezisztenssé vált, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy hasonló hatásmechanizmusú új gyógyszerrel szemben is gyorsan ellenállóvá tud válni. A kutatók szerint azonban ha – például az általuk kidolgozott új eljárás révén – már a gyógyszerfejlesztés korai szakaszától tudatosan úgy irányítanák a folyamatot, hogy a potenciális gyógyszerjelöltek hatásmechanizmusa megkerülje a legnagyobb kockázatot jelentő rezisztenciamechanizmusokat, ez minden bizonnyal növelné a sikeres fejlesztések arányát, és hosszú távon reményt adna a legrettegettebb klinikai fertőzések hatékony leküzdésére.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×