Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

NASA: 2030-ban már emberek élhetnek a Holdon

A Prion holdprogram vezetője, Howard Hu szerint még az évtized vége előtt eljön az az idő, amikor hosszabb időt tölthetnek és dolgozhatnak az asztronauták a Holdon.

"Ebben az évtizedben már biztosan lesznek olyan emberek, akik hosszabb ideig fognak élni a Holdon. Lesznek élőhelyeik, lesznek járműveik is a Holdon. Az emberek tudományos munkát végezhetnek majd a felszínén" - mondta Howard Hu a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.

Hu február óta felel az Orion holdűrhajónak a mélyűr felfedezésével kapcsolatos munkájáért. Azt követően nyilatkozott az ember holdi jövőjéről, hogy az Artemis misszió első lépéseként az Orion legénység nélkül indult holdkerülő expedíciójára - írja a The Guardian.

Az Artemis rakéta október 16-án indította útjára az Oriont a floridai Cape Canaveralből, miután műszaki hibák és hurrikánok miatt többször is késett a misszió startja. Fedélzetén három beöltöztetett bábu utazik csak, a felszerelésükön elhelyezett mérőműszerek a rájuk ható sugárzások és egyéb hatások erejét mérik.

"Ez az első lépés a hosszú távú mélyűrkutatás felé, nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ számára is. Azt hiszem, ez történelmi nap a NASA-nak és mindazoknak érdeklődnek a mélyűr iránt.

Visszamegyünk a Holdra.

Fenntartható programon dolgozunk, ez az a jármű, amely azokat az embereket fogja szállítani, akik újra a Holdra juttatnak minket" - tette hozzá az Orionra utalva.

Az Orion azóta áthaladt pályájának azon részén, amikor a legközelebb kerül a Holdhoz (mintegy 130 kilométerre), majd még további 64 ezer kilométert halad azelőtt, hogy visszafordulna és várhatóan december 11-én a Csendes-óceánban landolna.

Több mint kétmillió kilométert tesz meg: ilyen sokat még egyetlen emberek részére épített űreszköz sem utazott odafönn.

A Föld légkörébe való visszatéréskor az űrszonda körülbelül 25 ezer kilométer/órás sebességgel halad majd, ami a hőpajzs hőmérsékletét körülbelül 2800 Celsius-fokra emeli. Várhatóan San Diego partjainál fog megérkezni.

A sikeres küldetés előkészíti az utat az Artemis 2 és 3 további repüléseihez, amelyek embereket küldenének a Hold körüli útra és vissza. Az Artemis 3, amely várhatóan 2026-ban indul, az Apollo 17 küldetése, vagyis 1972 decembere óta először vihet embereket a Hold felszínére. Végeredményben az ember Marsra juttatása a küldetés célja, de az egy kétéves út, amely előtt Hu szerint még van mit megtanulni.

Címlapról ajánljuk
Lehet, hogy Amerika túl messzire megy a Kínától való függetlenedésben?

Lehet, hogy Amerika túl messzire megy a Kínától való függetlenedésben?

A TSMC amerikai beruházási programjának tervezett értéke 165 milliárd dollár. Ennyit érhet, hogy a világ legfontosabb chipellátási lánca kevésbé legyen kiszolgáltatva egyetlen geopolitikailag sérülékeny térségnek. A mögöttes logika kristálytiszta, a bizonytalan import stratégiai sebezhetőséget jelent. Ám ha Amerika és Kína túl önállóvá válna, azzal egy potenciális katonai konfliktus gazdasági fékjét is meggyengíthetik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×