19 °C
Sokkal kevesebben halnának bele a koronavírusba az alacsony és közepes jövedelmű országokban egy friss kutatás szerint, ha a fejlett államok a rendelkezésükre álló oltásmennyiség felét ezeknek az országoknak adnák adományként, írja a The Guardian. A kutatás szerint ez a gazdag államok saját érdekében állna, mivel annál hosszabb lesz a járvány és annál több variáns jön létre, minél tovább marad meg az oltások egyenlőtlen eloszlása.
A fejlett országok rendelkezésére álló oltásmennyiség 46 százalékát kellene az alacsony és a közepes jövedelmű államok rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy drasztikusan visszaessen a halálozások száma ezeken a területeken, de már kisebb mennyiségű oltás adományozása is hatást gyakorolhat ezekben az országokban a halálozási rátára.
A fejlett országok lakosságának átlagosan 72 százaléka kapott legalább két adag oltást, míg a fejlődő országok esetében ez az aránya mindössze 5 százalék.
Nem éri meg felhalmozni
Csingpeng Csang, a kutatás vezetője szerint érthető, hogy a fejlett államok először azt szerették volna biztosítani, hogy saját lakosságuk minden tagja megkaphassa az oltást. Nem éri meg ugyanakkor nagy mennyiséget raktározniuk ezeknek az államoknak a vakcinából, mert
az csak rövid távon biztosít védelmet.
"Nem vették figyelembe a jövőbeli vírusmutációk kialakulását, amelyek a meglévő vakcinák által felépített védelmet is meg tudják kerülni" - mondta.
A kutatás a légi közlekedés adatain alapult, amelyek az emberek nemzetközi mozgását követik, ez alapján jósolja meg, mi fog történni öt év alatt különböző vakcinaelosztási stratégiák esetén. Az egyenlőtlen oltáseloszlás az első évben a magas jövedelmű országokban a halálozás gyorsabb csökkenéséhez vezet, de a következő években az országok sebezhetővé válnának az újrafertőződéssel és a Covid újabb hullámaival szemben.
Két variáns is megállítható lett volna
A kutatócsoport még a delta és omikron változatok megjelenése előtt kezdte meg a modellezést.
"Mindkét új törzs közepes és alacsony jövedelmű országokból származik. Ha ezek az országok elegendő vakcinát kaptak volna a lakosságuk védelmére, akkor valószínűleg ezeket az új törzseket meg lehetett volna fékezni" - mondta Csang.
A kutatás azt is megállapította, hogy amikor a gazdagabb nemzetek csak szomszédaiknak adományoztak vakcinát, az korlátozott előnyökkel járt.
"Jobb a globális elosztás a regionális elosztás helyett" - mondta Csang.
Tízmilliárd adagot adtak be világszerte
Mindeközben a világ elérte a 10 milliárd adag beadott oltást: összesen 4,8 milliárd embert immunizáltak ezekkel alig több mint egy év leforgása alatt. Afrikában ugyanakkor az emberek mindössze 16 százaléka kapott legalább egyetlen adagnyit az oltásból a Nature cikke szerint.
A vakcinaadományozás csak részben nyújthat megoldást erre a hatalmas egyenlőtlenségre: egyesek szerint az oltások gyártóinak le kellene mondaniuk szabadalmi jogaikról, hogy mindenkihez eljuthasson a vakcina.
A nagyobb átoltottságra pedig már csak azért is szükség lenne, mert egy epidemiológusok körében végzett nemzetközi felmérés szerint 88 százalék úgy véli, a sok országban tartósan alacsony oltási arányok valószínűbbé teszik a vakcinával szemben rezisztens törzsek kialakulását.
