INFORÁDIÓ
2022. május 16. hétfő
Botond, Mózes

harangi szabolcs

vulkánkitörés

tonga

szökőár

A Japán Meteorológiai Ügynökség által közreadott műholdkép egy tenger alatti vulkán kitöréséről a Csendes-óceán déli térségében fekő Tonga közelében 2022. január 15-én. A Hunga-Tonga-Hunga-Haapai vulkán kitörésének robaját állítólag a kétezer kilométerrel távolabb található Új-Zélandon is hallani lehetett. Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 1,2 méteres cunamit figyeltek meg Tonga fővárosában, Nukualofában.

A 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése történt - videók

Infostart

Néhány évtizede nem is tudtunk volna róla, ma azonban más a helyzet - videók mutatják a hangrobbanást és a szökőárt, műholdas felvételeken látszik a víz alatti vulkán kitörése.

Szombaton, helyi idő szerint késő délután (ez magyarországi idő szerint kora reggel volt) egy hatalmas robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceán nyugati részén, a Tonga-szigetek térségében. Fotók, videófelvételek nem készültek magáról a kitörésről, mégis, a vulkáni működés híre bejárta a szombati világsajtót (az Infostart is beszámolt róla, videókkal). Néhány évtizede feltehetően nem is tudtunk volna róla, ám ma már más a helyzet. A Földön nem történhet már egyetlen eldugott helyen sem vulkánkitörés, amiről ne lenne rögtön információnk. A műholdas érzékelők ugyanis mindent „látnak” – írta összefoglalójában Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető.

Mint felidézte, a műholdas felvételek szerint a robbanásos kitörés vulkáni hamufelhője közel 20 kilométer magasságba emelkedett és elérte a sztratoszférát is. A kitörés hangját több mint 1000 kilométer távolságban is hallották és a légköri nyomáshullámot szerte a Földön érzékelték. A kitörés következtében a Tonga-térségben szökőárriadó lépett életbe, köszönhetően az elmúlt évtizedben kiépített érzékelők jelzésének. A szökőár kicsapott a térség kicsiny szigeteire majd napközben elérte Japán, sőt Észak-Amerika és Dél-Amerika nyugati partvidékét is. Sokan már egy újabb Krakatau-eseményt vizionáltak.

De mi is történt valójában és egyáltalán hol a vulkán? Erre a kérdésre ad választ Harangi Szabolcs.

A Tonga-térség Új-Zélandtól mintegy 1500 kilométerre található északra. A szigetek vulkáni eredetűek, ami annak köszönhető, hogy a Pacifikus-kőzetlemez nyugat felé az Ausztrál-kőzetlemez alá tolódik. Ennek következménye az, hogy a földköpenybe egyre mélyebbre hatoló óceáni kőzetlemezből a nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt vizes oldatok szabadulnak fel, ami bejut a kőzetlemez feletti földköpeny területre. Itt csökkenti a földköpeny kőzet olvadáspontját, ami miatt intenzív olvadás és magmaképződés indul el.

A magma felszínre törve vulkáni működést okoz. Ez azonban az esetek többségében víz alatti felszínen zajlik.

Az óceánvíz borítása alatt kisebb-nagyobb vulkánok jönnek létre, amelyek gyarapodása oda vezethet, hogy egy részük víz fölé emelkedhet és ekkor jönnek létre a szigetek.

Ez történt a Tonga térségben is. Az óceán vize alatt egy hatalmas vulkán alakult ki, aminek az északi peremén a vulkánkitörések két kisebb szigetet hoztak létre: a Hunga Ha’apai és a Hunga Tonga szigeteket.

2015-ben egy robbanásos vulkánkitörés összekötötte a két szárazföldet és ezután ezek egy szigetté váltak.

2021. december 20-án, többéves nyugalom után aztán ismét egy hatalmas robbanásos kitörés történt, amelynek során a vulkáni hamufelhő 15 kilométer magasra emelkedett. Ezzel a sziget mérete tovább nőtt.

Ismét pihenő következett, de nem túl sokáig: 2022. január 14-én egy még hatalmasabb robbanásos kitörés történt, majd egy bő egy nappal később egy újabb. Mindkettő méretében vetekszik a 21. század nagy vulkánkitöréseivel.

Tonga, 2019. november 28.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Földi Obszervatóriuma által 2019. november 17-én készített és november 28-án közreadott műholdfelvétel egy újonnan felszínre került szigetről a Tonga-szigetcsoport közelében. A közeli vulkán kitörésével egy apró sziget elmerült, egy másik, az előzőnél háromszor nagyobb viszont kiemelkedett a vízből. A helyi geológiai szolgálat szerint új sziget mintegy 100 méter széles, 400 méter hosszú, és alig 120 méterre fekszik elsüllyedt elődétől, a Lateiki-szigettől. Az új sziget egy 18 napig tartó víz alatti vulkanikus tevékenység és földrengések sorozata után emelkedett a felszínre.
MTI/EPA/NASA Földi Obszervatóriuma
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Földi Obszervatóriuma által 2019. november 17-én készített és november 28-án közreadott műholdfelvétel egy újonnan felszínre került szigetről a Tonga-szigetcsoport közelében. A közeli vulkán kitörésével egy apró sziget elmerült, egy másik, az előzőnél háromszor nagyobb viszont kiemelkedett a vízből. A helyi geológiai szolgálat szerint új sziget mintegy 100 méter széles, 400 méter hosszú, és alig 120 méterre fekszik elsüllyedt elődétől, a Lateiki-szigettől. Az új sziget egy 18 napig tartó víz alatti vulkanikus tevékenység és földrengések sorozata után emelkedett a felszínre. MTI/EPA/NASA Földi Obszervatóriuma

Hogyan lehet, hogy egy piciny sziget ekkora vulkánkitörést produkál, tették fel sokan a kérdést. A válasz a víz alatt van - felel Harangi Szabolcs.

Az óceán vize alatti vulkán ugyanis tekintélyt parancsol, amit az elmúlt évtized kutatásai tártak fel. A tűzhányó az óceán alatti felszínről 1800 méter magasra emelkedik, alapzata 20 kilométer átmérőjű. A vulkanológusok egy hét évvel ezelőtti kutatás során, amikor vizsgálták a vulkán korábbi kitöréseinek kőzeteit is, arra következtettek, hogy a tűzhányó jóval nagyobb kitörésre is képes.

Olyan kitörésre, ami átlagosan ezer évente egyszer következik be. Ez történt most, a napokban.

A tűzhányó ugyanis egy úgynevezett kaldera vulkán, ami úgy keletkezik, hogy egyszerre hatalmas mennyiségű magma hagyja el a mélybeli magmatározót. Ennek teteje pedig beszakad és a felszín így besüllyed. E vulkán esetében egy 6 kilométer átmérőjű kaldera alakult ki a korábbi kitörések során. Most vélhetően ismét egy kaldera-formáló kitörés történt.

A válasz arra, hogy mi okozta a hatalmas robbanásos kitörést és miért kapcsolódott hozzá szökőár, ismét az óceán vizében van. Amikor a magma hirtelen jut az óceán vizével borított felszínre, a több mint 1000 Celsius-fokos magma és a hideg víz találkozási felületén egy gőzréteg alakul ki, ami pillanatok alatt szétrobban, majd a magma és víz nagyobb felületen keveredhet. A magmába jutó víz gőzzé alakul, ami jelentős térfogatnövekedéssel jár. Mindez másodperc törtrésze alatt történik,

a hirtelen térfogatnövekedés pedig robbanásszerűen veti szét a magmát, ami másodpercenként több száz méteres sebességgel tör a magasba.

A magma anyaga kakastaréj alakú sötét vulkáni hamufelhőként lövell ki, ezt kíséri a vulkáni gázokban és vízgőzben gazdag, piciny vulkáni hamuszemcséket magával sodró kitörési felhő. Ez a kitörési felhő azonban most több mint 20 kilométer magasba gomolygott – hívta fel a figyelmet Harangi Szabolcs. A kitörés erejét tekintve feltételezhető, hogy ezt jelentős mennyiségű magma felnyomulása okozta, amiben már megindult a gázbuborékok kiválása, a magma és víz keveredése már csak az utolsó lökést adta a heves robbanásos kitöréshez. Az első műholdas adatok szerint a sztratoszférába jutó kitörési felhő nem volt kén-dioxid gázban gazdag, ami miatt a vulkánkitörésnek valószínűleg nem lesz klimatikus hatása.

Az alábbi videók közül az elsőn lehet hallani a kitöréskor keletkezett hangrobbanást, illetve az alatta lévőn a vulkán moraljását:

A hirtelen óriási mennyiségű magma két nagy robbanásos kitörés során történt felszínre nyomulása a vízalatti vulkáni felszín beszakadását okozhatta, azaz tovább mélyülhetett és szélesedhetett a vulkáni kaldera. Ez a függőleges anyagmozgás indította el azokat a vízhullámokat, ami szökőárat okozott a közeli szigeteken és a Csendes-óceán távoli partvidékén is.

Vajon ez a két, illetve a decemberi kitöréssel együtt három robbanásos kitörés nyomán ismét ezer éves nyugalom következik, tehető fel a kérdés. Ezt most a szakember szerint nehéz megmondani, azonban a következő napok vulkanológiai elemzései segítenek ennek értelmezésében. E vulkáni működés is megerősíti, hogy a vulkanológiai monitorozásban és kitörés előrejelzésben milyen óriási szerepe van a műholdas, távérzékelési műszereknek. A 21. század egyre nagyobb vulkáni veszélyeinek felmérésében és a gyors reagáláshoz ezek egyre inkább nélkülözhetetlenek lesznek - zárta összefoglalóját Harangi Szabolcs.

Az érdeklődők a Tűzhányó blog közösségi oldalán számos friss információval és képpel találkozhatnak.

Nyitókép: MTI/AP/Japán Meteorológiai Ügynökség
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018