Egyik kutatás a másik után bizonyítja, hogy akiket két különböző elv szerint működő koronavírus elleni oltással immunizálnak, azoknál erősebb az immunválasz, mint akik egyazon típus két adagját kapják egymás után, ráadásul a mellékhatások sem rosszabbak ebben az esetben sem a Nature cikke szerint. Azt azonban most először tudták bebizonyítani a kutatók, hogy a védelem is erősebb, még az mRNS-vakcinákét is felülmúlja.
A magas ellenanyagszintek és az erős immunválasz azt sugallta eddig is, hogy ezek a kevert oltási sorok jó védelmet nyújtanak a betegséggel szemben, de így is jó hír, hogy minderre már tudományos bizonyítékok is vannak, amelyek Martina Sester immunológus, a homburgi Saar-vidéki Egyetem szakembere szerint a klinikai gyakorlatra is hatást gyakorol majd minden bizonnyal.
A felfedezés aggályokból nőtte ki magát
A vizsgálatok az AstraZeneca oltásával kapcsolatos aggodalmakból nőtték ki magukat: számos ország részben vagy teljesen leállította az Oxfordi Egyetem és a cambridge-i AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina használatát a rendkívül ritka, de súlyos mellékhatások miatt. Ez azt jelentette, hogy egyesek, akik már kaptak egy adagot ebből a vakcinából, második oltásként egy másik vakcinát kaptak. Sester csoportja és több más csoport is bebizonyította, hogy ezek a kombinált oltások biztonságosak és erős immunválaszt eredményeznek.
Három kutatócsoport is szolgáltatott méréseket a hatékonyságról. A tanulmányok különböző populációkat vizsgáltak különböző időpontokban, részben a delta előtt, de mindannyian egyetértenek abban, hogy
a heterológ oltási sor erős védelmet ad.
Az egyik vizsgálat Svédországban zajlott, ahol az egészségügyi hatóságok szigorúan korlátozták az AstraZeneca vakcina használatát, amely legyengített adenovírust használ vektorként. Ennek eredményeként Svédországban több mint 100 ezer ember kapott egy adag AstraZeneca-oltás után mNS-vakcinát vagy a Moderna, vagy a Pfizer készítményéből.
Peter Nordström, a svédországi Umeå Egyetem epidemiológusa és társai az ország nemzeti egészségügyi nyilvántartásának adatait elemezve megállapították, hogy az oltatlanokhoz képest a vegyes oltási rendben részesülőknél 68 százalákkal kisebb volt a tüneteket okozó fertőzés kialakulásának valószínűsége, míg a két adag AstraZeneca-oltást kapott 430 ezer embernél 50 százalékkal kisebb volt a valószínűség. Ezek és más számadatok egyértelművé teszik, hogy a heterológ oltási séma hatékonyabb, mint a két adag AstraZeneca – mondja Nordström.
Jobb is lehet a kétféle oltás
A következtetés egybecseng egy hasonló dán elemzés eredményével. Dánia áprilisban állította le az AstraZeneca oltóanyagának használatát. Mie Agermose Gram epidemiológus, a koppenhágai Statens Serum Institute munkatársa és szerzőtársai megállapították, hogy az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech egy-egy adagja egymás után alkalmazva 88 százalékos hatékonysággal előzte meg a fertőzést.
Egy tanulmány szerint a heterológ sor hatékonyabb lehet, mint valamely mRNS-vakcina két adagja. Thierry Walzer immunológus, az Inserm és a franciaországi Lyoni Egyetem munkatársa és szerzőtársai 2512 egészségügyi dolgozó adatait elemezték, akik az AstraZeneca és a Pfizer vakcinák kombinációját kapták, és több mint 10 ezer olyanét, akik két adagot kaptak az utóbbiból. A csoport kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 fertőzési arány a kombinált csoportban feleakkora volt, mint a két adag Pfizert kapott csoportban.
Kérdés a booster
Az emlékeztető adagok szükségességének kérdése ugyanakkor még nyitott a heterológ sorral oltottak esetében: Nordström még nem publikált adatai szerint csoportja azt találta, hogy a vegyes vakcinák által nyújtott védelem tartóssága összehasonlítható az mRNS-vakcinákéval.
Az adatok azonban arra is utalnak, hogy a magasabb kockázatú egyéneknek előnyös lenne egy harmadik adag.
Sester szerint annak a tudásnak, hogy a vegyes vakcinák rendkívül hatékonyak, globális következményei lesznek. Van bizonyíték arra is, hogy az immunszupprimált egyének erős immunválaszt adnak a kevert adagokra, így lehetséges, hogy a heterológ sor jobban megvédheti a szervátültetésen átesetteket és más, gyenge immunrendszerrel rendelkező személyeket, és az alacsonyabb jövedelmű országok oltási céljainak elérését is segíthetik.
