Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Small girl and her teacher wearing protective face masks while talking about exam papers curing a class at elementary school.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

A jelenléti oktatás növeli a fertőzésszámokat, de van mód a kordában tartására

Egyszerű intézkedéssel sokkal biztonságosabbá lehet tenni az iskolákat.

Az oltások nem elegendők az iskolai terjedés megelőzésére, amellett tisztán is kell tartani a benti levegőt – derül ki a MedicalXpress cikkéből.

Egy új amerikai tanulmány szerint az iskolák 2020 végi újranyitása a koronavírusos megbetegedések és halálesetek számának növekedésével járt együtt. A növekedés egy része annak tulajdonítható, hogy más korlátozásokat is enyhítettek ugyanebben az időben és a szülők visszatérhettek munkahelyükre, ahol szintén terjed a fertőzés. Fontos azonban, hogy a megbetegedések és a halálesetek azokon a területeken nőtt a legnagyobb mértékben, ahol a diákoknak és a tanároknak nem kellett maszkot viselniük az iskolában.

Nagyon nagy védelmet adnak a maszkok

Ennek nem kellene senkit meglepetésként érnie: a maszkviselés ugyanis az egyik leghatékonyabb módja a koronavírussal történő megfertőződés elkerülésének. Egy, a CDC végezte felmérés szerint azokban az iskolákban, amelyekben nincsen kötelező maszkviselés, 3,5-szer akkora egy kitörés kockázata, mint azokban, ahol mind a diákok, mind a dolgozók maszkot viselnek.

Az iskolai fertőzésátvitel kérdése azért is nehéz, mert sok gyermek tünetmentesen hordozza a vírust, emiatt sok megbetegedést nem vesznek észre. A kép azonban eltérő, amikor a kutatók aktívan keresik az eseteket. Egy belga vizsgálatban általános iskolás gyerekeket és tanáraikat 15 héten keresztül hetente egyszer tesztelték. Számos olyan esetet találtak, amikor a gyermekek és a felnőttek közötti átvitel az iskolán túl a gyermekek szüleire és a tanárok partnereire is átterjedt. Az iskolában alkalmaztak néhány korlátozó intézkedést, de maszk viselését nem tették kötelezővé.

Jobb szellőzés is kell

Az iskolai teendőkre felhívja a figyelmet az, ami Angliában történt: szeptemberben maszkviselési kötelezettséggel, de a szellőzés javítása nélkül indult újra az oktatás. Egy hónapon belül a középfokú iskolák diákjainak 8, míg az általános iskolák diákjainak 3 százaléka aktív fertőzött volt úgy, hogy az országban a felnőttek átoltottsága 80 százalékos és körükben 1 százalék volt csak az aktív fertőzöttek aránya.

Tudjuk, mit kellene tenni

A gyerekek megbetegedését több okból is meg kell előzni: esetükben is kialakulhat hosszú Covid, oktatásuk hiányt szenved a megbetegedések miatt és felnőtteknek is átadhatják a betegséget: az oltások sem adnak 100 százalékos védelmet.

A legbiztosabb védelmet az adja az iskolákban, ha a lehető leghamarabb beoltatják a gyermekeket, szüleiket és tanáraikat; javítják a szellőzést és HEPA-légszűrőket használnak a beltéri levegő tisztítására és biztosítják, hogy a személyzet és azok a gyermekek, akik biztonságban tehetik ezt meg, maszkot viselnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×