16 °C
Az influenzás megbetegedésekért különböző vírustörzsek felelhetnek: a járványok idején az influenza A és B vírusok okozzák a fertőzéseket. A koronavírust ugyanakkor a 2019 végén felfedezett SARS-CoV-2 vírus okozza, a betegség tünetei éppen úgy az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, ahogyan az influenza esetén.
A MedicalXpress cikke felsorolja mindkét betegség jellemző tüneteit is: a CDC szerint influenzára és koronavírusra is jellemző tünet a fáradékonyság, a test különböző részein érzékelt fájdalom, a láz, a hidegrázás, a köhögés vagy a fejfájás. Nehézlégzést, orrfolyást, a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztését azonban gyakrabban tapasztalják azok, akik covidosok lesznek.
A hasonlóságok sora még ennél is hosszabb. A két vírus ugyanúgy terjed: a felső légutakban szaporodik, majd mikor a fertőzöttek beszélnek vagy köhögnek, onnan aeroszolok formájában jut a levegőbe. Aki belélegzi ezeket a részecskéket, megbetegedhet.
Rossz hír, hogy tünetek alapján nem lehet biztosan diagnosztizálni, mi is a betegségünk:
mindenképp tesztelni kell, hogy kiderüljön, koronavírusról vagy influenzáról van-e szó.
Vannak azonban különbségek is a vírusok között. A koronavírus jóval fertőzőbb Priya Sampathkumar, a minnesotai Rochesterben található Mayo Klinika fertőzés-ellenőrzési programjának vezetője szerint: ennek oka lehet az, hogy a koronavírus relatíve új, míg az influenzával jóval régebb óta élünk együtt, így valamiféle immunitása szinte mindenkinek van vele szemben oltások vagy korábban átvészelt fertőzések idejéből.
Mindkét megbetegedésre jellemző, hogy már a tünetek megjelenése előtt fertőz, ám míg az influenza esetében azok jelentkezése előtt egy nappal a legnagyobb az esély az átadásra, addig a koronavírus a megelőző két napban tud igazán fertőzni, és a tünetek jelentkezésétől számítva tovább is ragályos. Influenzánál hét, míg koronavírusnál tíz nap a fertőző periódus.
Komoly rizikófaktor mindkettő
Az influenza esetén a betegség jelentett veszélyt sokan bagatellizálják, ám tény, hogy az is lehet halálos, viszont a koronavírus sokkal komolyabb veszélyt jelent jelenleg az emberiségre. Amerikában a 2018-19-es influenzaszezon adataival összevetve tízszeres a 2020-as koronavírus-halálozások száma.
A különböző életkori csoportokra is kissé eltérő a betegségek hatása: míg a koronavírus a nagyon fiatal gyermekek esetében ritkábban okoz komoly bajt, az influenza végzetes következményekkel járhat számukra.
A koronavírus a szívbetegséggel rendelkezőket nagyobb veszélybe sodorja, mint az egészséges embereket, viszont
a szívre és az agyra mind a két megbetegedés hatással lehet.
Az influenza a szívroham kockázatát növeli, míg a koronavírus károsítja ezt a szervünket, a stroke rizikóját pedig mindkét megbetegedés növeli.
Egyazon módon védekezhetünk ellenük
Testünkben ugyanakkor hasonló reakciók játszódnak le, akár influenzásak, akár koronavírusosak vagyunk: az immunrendszer felpörgésének hatására gyulladásos folyamatok indulnak be, és mindkét állapot okozhat vérrögöket. Van ugyanakkor szerencsés oldala is a hasonlóságoknak, ugyanúgy védekezhetünk ugyanis az ellen, hogy elkapjuk ezeket a fertőzéseket. Maszkviselés, távolságtartás és alapos kézmosás a kulcs elkerülésük kapcsán.
Be is oltathatjuk magunkat mindkettő ellen: jelenleg a világ legnagyobb részén 12 év fölött érhető el a koronavírus elleni oltás, hamarosan azonban az öt év fölöttiek oltását is elkezdhetik. A vakcina a súlyos megbetegedés és a halál kockázatát csökkenti drámai mértékben. Az influenza elleni oltások csecsemőkortól adhatók és mindenkinek ajánlottak. Ezeket évről évre frissítik a domináns törzseknek megfelelően.
Mindkét oltás esetében sokkal nagyobb a rizikója a megbetegedés kapcsán kialakuló állapotoknak, mint amekkora az oltásokkal kapcsolatosan nagyon ritkán felmerülő mellékhatásoknak.
Nemcsak az oltottakat védik, hanem környezetüket is: ha felvesszük az influenza elleni oltást, jó eséllyel enyhe betegségen esünk át legfeljebb, mellyel másokat nem is fertőzünk meg, így azt is védjük környezetünkben, aki esetleg nincsen beoltva.
