A magyar koronavírus-adatok újra felszálló ágban vannak, ezért a Portfolio a napi adatok elemzése mellett kíváncsi volt arra, hogy a betegség hosszú távú hatásaival kapcsolatban eddig milyen tapasztalatok gyűltek össze. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszolt a megkeresésre, de Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosa úgy nyilatkozott, hogy hosszabb előjegyzéssel ambulanciát működtetnek a poszt-Covid betegek kezelésére.

Az orvos szerint valószínűsíthető, hogy sok poszt-Covid tünettel rendelkező beteg meg sem jelenik a rendszerben, mert ha a vírust már több hete nem lehet kimutatni a szervezetében, de vannak például szívritmuszavarai vagy alvással kapcsolatos problémái, lehet, hogy csak a háziorvosa ír fel számára különböző gyógyszereket, de nem jelentkezik az illető egy speciális ambulancián.

Zacher Gábor beszámolt olyan esetről, amikor valaki csak a vas, a szalámihéj és az ázott pulikutya szagát érezte a betegség után, a többi szagot nem. Illóolajok 20-25 másodperces szagoltatásával próbálták őt visszahozni a szagok világába, egy idő után sikerrel. Az egyik férfibetegük bőrégéssel kapcsolatos problémájára is sikerült megoldást találni. Ő mindig ugyanott érzett égő, viszkető érzést, ha felöltözött. Sem bőrirritációt jelző hagyományos tünetei, sem idegrendszeri, vagy idegvégződésekkel kapcsolatos problémái nem voltak. Speciálisan, a koronavírus után jelentkeztek ezek a tünetek, nála is sikerült ezeket csillapítani.

Más kérdés, hogy az orvosok nem tudják, hogyan.

Nincsenek még ezekre a koronavírus-utóhatásokra bevett kezelési protokollok, a főorvos szerint tulajdonképpen kísérleteznek a különböző terápiákkal. A memóriazavarnál például jó terápiának bizonyult a verstanulás. Sok betegnél pszichoszomatikus tüneteket is tapasztalnak, például teljesen indokolatlan fulladást, amikor már rég nincs a szervezetében a vírus.

A Semmelweis Egyetem több orvosa arról számolt be, hogy a koronavírus-fertőzés után 6-8 héttel a szűnni nem akaró légúti panaszok tapasztalataik szerint már poszt-Covid tünetnek számítanak. Így ajánlatos azokkal a gyermekekkel orvoshoz fordulni, akiknél megmaradt a nehézlégzés, a köhögés, de a fáradékonyság és a gyengeség is ezek közé tartozhat. Az is poszt-Covidra utal, ha állandó a végtagzsibbadás, a fejfájás, a szívdobogás-érzés vagy a mellkasi fájdalom. A Semmelweis Egyetem orvosai is megemlítették a bizonytalan, mással nem magyarázható kiütéseket, de a hasmenést vagy a visszatérő hasi fájdalmakat is. Szintén érdemes felkeresni az orvost, ha szorongás, depresszió, alacsonyabb stressztűrő képesség és ingerlékenység jellemzi a fiatalt.

A legnehezebb időszakra az számíthat, aki lélegeztetőgépen volt. Akit 30 napig, vagy idős betegnél akár 2-2,5 hónapig is lélegeztetnek, annál óhatatlanul előfordul a 20-25 kilogrammos súlyveszteség, és a jelentős mértékű izomvesztés. Az ő esetükben, akár már a lélegeztetés alatt, a fokozatos, gyógytornás terhelés jelent megoldást.