Infostart.hu
eur:
386.87
usd:
330.74
bux:
116307.28
2026. január 12. hétfő Ernő
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már tudni, kik oltatnák be magukat leginkább

Alacsony, közepes és magas bevételű országok lakosainak oltási hajlandóságát hasonlították össze egy kutatásban: kiderült, hogy ahol hiány van oltásból, ott sokkal többen szeretnék.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tíz alacsony és közepes bevételű országában a lakosság 80 százaléka szeretné megkapni a koronavírus elleni oltást, míg az USA-ban ez az arány csak 65 százalékos. Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol csak az emberek 30 százaléka akarja beoltatni magát. A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása világszerte nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a vírus terjedésének megfékezésének hatékony módja is: a bizonytalanság alacsonyabb szintje megkönnyíti a nagy tömegek átoltását – írja a Nature.

"Az oltóanyagok megosztása a leghatékonyabb megoldás" – mondja Ahmed Mushfiq Mobarak, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője. "Azoknak az embereknek akarunk oltóanyagot adni, akik szívesen felveszik."

Mobarak és kutatótársai 2020 júniusa és 2021 januárja közt végeztek kérdőíves kutatásokat 11 alacsony és közepes jövedelmű országában, köztük a közepes jövedelmű kategória tetején található Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az országok lakosai be tervezik-e oltatni magukat akkor, amikor ez a lehetőség elérhetővé válik számukra, illetve érdekelte őket az is, miért hozták ezt a döntést.

A válaszadók közel fele értékelte úgy, hogy

az egészségügyi dolgozók jelentik a legjobb forrást a vakcinát érintő döntések meghozatalában,

azaz nekik kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy valaki miként határoz. Az oltások elutasítása mögött álló leggyakoribb indokok közt a hatékonysággal, illetve az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak álltak. Mobarak szerint nem összeesküvés-elméleteken alapul az oltás elutasítása.

Heidi Larson antropológus szerint ugyanakkor a megállapítások túlzottan általánosítók lehetnek, ráadásul az adatfelvétel időpontjában még csak nagyon kevesen voltak beoltva, így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek véleménye változott azóta. Az AstraZeneca oltásával kapcsolatosan felvetődött kérdések például azonnal megmutatták hatásukat a nigériai oltásfelvételi hatékonyságban, hozta fel a példát.

Mindezzel együtt nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai minél hamarabb oltáshoz juthassanak: az eredmények emlékeztethetik a vakcinafelhalmozó országokat arra, hogy olyan emberektől veszik el az oltást, akik nagyon szeretnék megkapni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Pontos előrejelzés a rettentő ónos esőről – riasztások, térkép

Pontos előrejelzés a rettentő ónos esőről – riasztások, térkép

A nyugat felől érkező, jobbára összefüggő frontális csapadékzónából hétfőn az esti, éjszakai órákban előbb a Dunántúlon, később már a főváros tágabb térségében, kedd hajnaltól, reggeltől pedig az északkeleti, keleti országrészben is várható csapadék.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×