Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
325.63
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már tudni, kik oltatnák be magukat leginkább

Alacsony, közepes és magas bevételű országok lakosainak oltási hajlandóságát hasonlították össze egy kutatásban: kiderült, hogy ahol hiány van oltásból, ott sokkal többen szeretnék.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tíz alacsony és közepes bevételű országában a lakosság 80 százaléka szeretné megkapni a koronavírus elleni oltást, míg az USA-ban ez az arány csak 65 százalékos. Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol csak az emberek 30 százaléka akarja beoltatni magát. A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása világszerte nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a vírus terjedésének megfékezésének hatékony módja is: a bizonytalanság alacsonyabb szintje megkönnyíti a nagy tömegek átoltását – írja a Nature.

"Az oltóanyagok megosztása a leghatékonyabb megoldás" – mondja Ahmed Mushfiq Mobarak, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője. "Azoknak az embereknek akarunk oltóanyagot adni, akik szívesen felveszik."

Mobarak és kutatótársai 2020 júniusa és 2021 januárja közt végeztek kérdőíves kutatásokat 11 alacsony és közepes jövedelmű országában, köztük a közepes jövedelmű kategória tetején található Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az országok lakosai be tervezik-e oltatni magukat akkor, amikor ez a lehetőség elérhetővé válik számukra, illetve érdekelte őket az is, miért hozták ezt a döntést.

A válaszadók közel fele értékelte úgy, hogy

az egészségügyi dolgozók jelentik a legjobb forrást a vakcinát érintő döntések meghozatalában,

azaz nekik kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy valaki miként határoz. Az oltások elutasítása mögött álló leggyakoribb indokok közt a hatékonysággal, illetve az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak álltak. Mobarak szerint nem összeesküvés-elméleteken alapul az oltás elutasítása.

Heidi Larson antropológus szerint ugyanakkor a megállapítások túlzottan általánosítók lehetnek, ráadásul az adatfelvétel időpontjában még csak nagyon kevesen voltak beoltva, így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek véleménye változott azóta. Az AstraZeneca oltásával kapcsolatosan felvetődött kérdések például azonnal megmutatták hatásukat a nigériai oltásfelvételi hatékonyságban, hozta fel a példát.

Mindezzel együtt nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai minél hamarabb oltáshoz juthassanak: az eredmények emlékeztethetik a vakcinafelhalmozó országokat arra, hogy olyan emberektől veszik el az oltást, akik nagyon szeretnék megkapni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Kimi Antonelli világbajnoki címének hátteréről, az idény alakulásáról, az új bajnoknak a többiekhez fűződő viszonyáról, és a hátralévő versenyek tétjéről beszélt Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: december 24-e munkaszüneti nap lett, százmilliárdok után nyomoznak

Tisza-kormány: december 24-e munkaszüneti nap lett, százmilliárdok után nyomoznak

Azonnali hatállyal távoznia kellett Ókovács Szilveszternek a Magyar Állami Operaház éléről, miután az átvilágítás vitatott szerződéseket és minisztériumi jóváhagyás nélküli prémiumokat tárt fel, ő azonban bírósághoz fordul. Nem ő volt az egyetlen, akinek mennie kellett. Menesztették Feledy Botondot is a Magyar Külügyi Intézet éléről, mert a kormány állítása szerint kinevezésekor nem számolt be arról, hogy belga cégén keresztül mintegy 84 millió forintot kapott Lázár János minisztériumától. Kedden számos kérdésben hozott döntést a Parlament, az Országgyűlés délelőtt elfogadta, hogy december 24-e önálló munkaszüneti nap legyen. Nyomozás indult a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program ügyében, miután a gazdasági és energetikai minisztérium feljelentést tett a 475 milliárd forintot érintő támogatások miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×