Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már tudni, kik oltatnák be magukat leginkább

Alacsony, közepes és magas bevételű országok lakosainak oltási hajlandóságát hasonlították össze egy kutatásban: kiderült, hogy ahol hiány van oltásból, ott sokkal többen szeretnék.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tíz alacsony és közepes bevételű országában a lakosság 80 százaléka szeretné megkapni a koronavírus elleni oltást, míg az USA-ban ez az arány csak 65 százalékos. Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol csak az emberek 30 százaléka akarja beoltatni magát. A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása világszerte nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a vírus terjedésének megfékezésének hatékony módja is: a bizonytalanság alacsonyabb szintje megkönnyíti a nagy tömegek átoltását – írja a Nature.

"Az oltóanyagok megosztása a leghatékonyabb megoldás" – mondja Ahmed Mushfiq Mobarak, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője. "Azoknak az embereknek akarunk oltóanyagot adni, akik szívesen felveszik."

Mobarak és kutatótársai 2020 júniusa és 2021 januárja közt végeztek kérdőíves kutatásokat 11 alacsony és közepes jövedelmű országában, köztük a közepes jövedelmű kategória tetején található Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az országok lakosai be tervezik-e oltatni magukat akkor, amikor ez a lehetőség elérhetővé válik számukra, illetve érdekelte őket az is, miért hozták ezt a döntést.

A válaszadók közel fele értékelte úgy, hogy

az egészségügyi dolgozók jelentik a legjobb forrást a vakcinát érintő döntések meghozatalában,

azaz nekik kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy valaki miként határoz. Az oltások elutasítása mögött álló leggyakoribb indokok közt a hatékonysággal, illetve az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak álltak. Mobarak szerint nem összeesküvés-elméleteken alapul az oltás elutasítása.

Heidi Larson antropológus szerint ugyanakkor a megállapítások túlzottan általánosítók lehetnek, ráadásul az adatfelvétel időpontjában még csak nagyon kevesen voltak beoltva, így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek véleménye változott azóta. Az AstraZeneca oltásával kapcsolatosan felvetődött kérdések például azonnal megmutatták hatásukat a nigériai oltásfelvételi hatékonyságban, hozta fel a példát.

Mindezzel együtt nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai minél hamarabb oltáshoz juthassanak: az eredmények emlékeztethetik a vakcinafelhalmozó országokat arra, hogy olyan emberektől veszik el az oltást, akik nagyon szeretnék megkapni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev, szuperhatalomhoz látogat Putyin – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev, szuperhatalomhoz látogat Putyin – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×