Infostart.hu
eur:
357.22
usd:
312.39
bux:
142613.39
2026. július 10. péntek Amália
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már tudni, kik oltatnák be magukat leginkább

Alacsony, közepes és magas bevételű országok lakosainak oltási hajlandóságát hasonlították össze egy kutatásban: kiderült, hogy ahol hiány van oltásból, ott sokkal többen szeretnék.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tíz alacsony és közepes bevételű országában a lakosság 80 százaléka szeretné megkapni a koronavírus elleni oltást, míg az USA-ban ez az arány csak 65 százalékos. Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol csak az emberek 30 százaléka akarja beoltatni magát. A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása világszerte nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a vírus terjedésének megfékezésének hatékony módja is: a bizonytalanság alacsonyabb szintje megkönnyíti a nagy tömegek átoltását – írja a Nature.

"Az oltóanyagok megosztása a leghatékonyabb megoldás" – mondja Ahmed Mushfiq Mobarak, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője. "Azoknak az embereknek akarunk oltóanyagot adni, akik szívesen felveszik."

Mobarak és kutatótársai 2020 júniusa és 2021 januárja közt végeztek kérdőíves kutatásokat 11 alacsony és közepes jövedelmű országában, köztük a közepes jövedelmű kategória tetején található Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az országok lakosai be tervezik-e oltatni magukat akkor, amikor ez a lehetőség elérhetővé válik számukra, illetve érdekelte őket az is, miért hozták ezt a döntést.

A válaszadók közel fele értékelte úgy, hogy

az egészségügyi dolgozók jelentik a legjobb forrást a vakcinát érintő döntések meghozatalában,

azaz nekik kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy valaki miként határoz. Az oltások elutasítása mögött álló leggyakoribb indokok közt a hatékonysággal, illetve az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak álltak. Mobarak szerint nem összeesküvés-elméleteken alapul az oltás elutasítása.

Heidi Larson antropológus szerint ugyanakkor a megállapítások túlzottan általánosítók lehetnek, ráadásul az adatfelvétel időpontjában még csak nagyon kevesen voltak beoltva, így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek véleménye változott azóta. Az AstraZeneca oltásával kapcsolatosan felvetődött kérdések például azonnal megmutatták hatásukat a nigériai oltásfelvételi hatékonyságban, hozta fel a példát.

Mindezzel együtt nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai minél hamarabb oltáshoz juthassanak: az eredmények emlékeztethetik a vakcinafelhalmozó országokat arra, hogy olyan emberektől veszik el az oltást, akik nagyon szeretnék megkapni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

A nyolc éve világbajnok, négy esztendeje ezüstérmes európai csapat a 60. percben az első félidőben büntetőt hibázó Kylian Mbappé lövésével szerzett vezetést, majd nem sokkal később az aranylabdás Ousmane Dembele 18 méteres próbálkozása döntötte el a meccset, azaz Franciaország ugyanúgy 2–0-val ejtette ki riválisát, mint a 2022-es elődöntőben. Az Afrika-bajnok Marokkónak ezzel a kudarccal megszakadt a 34 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata.

A változás nem jelenthet önkényt – így zajlott az Alaptörvény-módosítás elleni tüntetés a Sándor-palotánál

„Nem félünk!” – ez lett a csütörtök estére a Sándor-palota elé tervezett tüntetés fő rigmusa és üzenete. Beszélt mások mellett Szakács István, illetve Havasi Bertalan is. Utóbbi szerint Sulyok Tamás nem fog aláírni alkotmányellenes jogszabályt, rá vonatkozót sem. Áder János öt kérdésre adta meg a választ, üzenve az új hatalomnak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×