Infostart.hu
eur:
368.6
usd:
327.58
bux:
140050.08
2026. október 4. vasárnap Ferenc
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már tudni, kik oltatnák be magukat leginkább

Alacsony, közepes és magas bevételű országok lakosainak oltási hajlandóságát hasonlították össze egy kutatásban: kiderült, hogy ahol hiány van oltásból, ott sokkal többen szeretnék.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tíz alacsony és közepes bevételű országában a lakosság 80 százaléka szeretné megkapni a koronavírus elleni oltást, míg az USA-ban ez az arány csak 65 százalékos. Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol csak az emberek 30 százaléka akarja beoltatni magát. A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása világszerte nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a vírus terjedésének megfékezésének hatékony módja is: a bizonytalanság alacsonyabb szintje megkönnyíti a nagy tömegek átoltását – írja a Nature.

"Az oltóanyagok megosztása a leghatékonyabb megoldás" – mondja Ahmed Mushfiq Mobarak, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője. "Azoknak az embereknek akarunk oltóanyagot adni, akik szívesen felveszik."

Mobarak és kutatótársai 2020 júniusa és 2021 januárja közt végeztek kérdőíves kutatásokat 11 alacsony és közepes jövedelmű országában, köztük a közepes jövedelmű kategória tetején található Oroszországban, valamint az Egyesült Államokban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az országok lakosai be tervezik-e oltatni magukat akkor, amikor ez a lehetőség elérhetővé válik számukra, illetve érdekelte őket az is, miért hozták ezt a döntést.

A válaszadók közel fele értékelte úgy, hogy

az egészségügyi dolgozók jelentik a legjobb forrást a vakcinát érintő döntések meghozatalában,

azaz nekik kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy valaki miként határoz. Az oltások elutasítása mögött álló leggyakoribb indokok közt a hatékonysággal, illetve az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak álltak. Mobarak szerint nem összeesküvés-elméleteken alapul az oltás elutasítása.

Heidi Larson antropológus szerint ugyanakkor a megállapítások túlzottan általánosítók lehetnek, ráadásul az adatfelvétel időpontjában még csak nagyon kevesen voltak beoltva, így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek véleménye változott azóta. Az AstraZeneca oltásával kapcsolatosan felvetődött kérdések például azonnal megmutatták hatásukat a nigériai oltásfelvételi hatékonyságban, hozta fel a példát.

Mindezzel együtt nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai minél hamarabb oltáshoz juthassanak: az eredmények emlékeztethetik a vakcinafelhalmozó országokat arra, hogy olyan emberektől veszik el az oltást, akik nagyon szeretnék megkapni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ifj. Vidnyánszky Attila: „Ami valódi és igaz, az felértékelődik”

Ifj. Vidnyánszky Attila: „Ami valódi és igaz, az felértékelődik”

A fiatalok megszólítása és a generációjukat foglalkoztató kérdések állnak a Vígszínházban bemutatott 4-6 című előadás középpontjában. Ifj. Vidnyánszky Attila rendező az InfoRádióban azt mondta: az előadás a tavalyi "@LL3t4rgIA" (Letargia) című színdarab szemléletét viszi tovább, és olyan fiatalokat is szeretne megszólítani, akik korábban még nem jártak színházban.
Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett a súlyos támadások után, újra lövik az Északi-hidat - Háborús híreink vasárnap

Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett a súlyos támadások után, újra lövik az Északi-hidat - Háborús híreink vasárnap

Friedrich Merz német kancellár Kijevbe érkezett, hogy Németország támogatásáról biztosítsa Ukrajnát, miután azt egyre súlyosabb támadások érik orosz részről - egyre gyakrabban célozva a civileket és az energetikai infrastruktúrát. Az ENSZ legfrissebb jelentése is a civil áldozatok számának jelentős emelkelkedéséről, illetve szexuális visszaélésekről is szól. Oroszország közben azt állítja, légvédelme szombat este nyolc óra és vasárnap reggel nyolc óra között – moszkvai idő szerint – összesen 559 ukrán drónt fogott el és semmisített meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×