Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Itt van a világ összes, engedélyre váró koronavírus-vakcinája

A WHO koronavírus vakcina-előengedélyezési rendszerében 15 vakcinafajta szerepel már, de ebből még csak három kapta meg a jóváhagyást, ebből kettőt alkalmaznak Magyarországon.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális szinten előkészíti a koronavírus-vakcinák engedélyezési eljárását a nemzeti gyógyszerügynökségeknek, hatóságoknak, így segíti az információcserét. A WHO a saját, globális oltási kampányainál csak az általa támogatott vakcinákat alkalmazza, de ettől még a nemzeti gyógyszerhatóságok engedélyezhetnek és engedélyeznek is más oltóanyagokat.

A Portfolio összeszedte egy táblázatban, hogy mely gyártók milyen oltóanyagai kerültek már a WHO elé. Ezek természetesen különböző fázisokban tartanak,

  • a vakcinák gyártói jelzik igényüket a WHO előminősítő engedélyére,
  • előzetes egyeztetést tartanak,
  • leadnak egy részletes dokumentációt a vakcináról,
  • dönt a WHO.
Forrás: WHO, Portfolio
Forrás: WHO, Portfolio

A WHO listáján tehát eddig 15 különböző vakcina szerepel, melyek különböző szinten járnak az eljárásban. Ebből mindössze három kapta meg a szervezet engedélyét, a Pfizer/BionTech, az AstraZeneca/Oxford/SK Bio és az indiai fejlesztésű Covishield. Ugyanakkor még WHO-engedélyre várnak olyan vakcinák, amelyekkel a nemzeti vagy akár uniós engedélyekkel már jó ideje oltanak, ilyen a Moderna, a Sinopharm, a Szputnyik V vagy az AstraZeneca/Oxford, amely két oltóanyaggal is szerepel a lajstromban, és egyelőre az elterjedtebb változata vár az engedélyre.

Magyarországon jelenleg öt oltóanyagnak van engedélye, és ezeket alkalmazzák is:

  • Pfizer
  • Moderna
  • AstraZeneca
  • Szputnyik V
  • Sinopharm

A WHO-nál elbírálás alatt áll már az AstraZeneca/Oxford másik vakcinája, a Szputnyik V és a Sinopharm, valamint a Janssen vektorvakcinája is, amelyről hamarosan dönt az európai gyógyszerhatóság is. Mindhárom oltóanyag esetében akár már ebben a hónapban kiadhatja engedélyét a WHO is.

A kérelmezők között van még két kínai gyártó terméke, a Sinovac és a CanSinoBIO, valamint a Novavax tervezés alatt álló oltóanyaga. Ezeken kívül a WHO még három kínai és egy orosz vakcinafejlesztést tart számon az engedélyezési listáján.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×