5 °C
A koronavírus sokféleképp terjedhet: a beszéd, köhögés vagy lélegzés közben távozó, különböző méretű cseppecskék útján történő fertőződés is ezek közé tartozik. A nagyobb cseppek hamar a talajra kerülnek, ám az apróbbak, melyeket aeroszoloknak nevezünk, tovább képesek a levegőben maradni és átadni a vírust. A The Guardian arról számol be, hogy kutatók modellezték, meddig juthatnak el a nagyobb cseppek, iletve az aeroszolok. Eredményeik szerint pár másodperc alatt megteszik a két méteres távolságot a kibocsátott részecskék.
Pedro Magalhães de Oliveira, a kutatás vezetője, egyben a Cambridge Egyetem folyadékok mechanikájának területén szakértő professzora szerint maszkra, távolságtartásra és jó szellőzésre együttesen van szükség annak érdekében, hogy a részecskék ne felgyűljenek, hanem inkább távozzanak a zárt térből. Számításaikban a cseppecskék méretét és a talajra kerülésükhöz szükséges távolság hosszát is figyelembe vették. A vírusterhelést és a megfertőződéshez szükséges vírusmennyiséget is belekalkulálták eredményeikbe.
Megállapításuk szerint
egy órával azután, hogy egy koronavírussal fertőzött személy harminc másodpercig beszél egy szobában, az annak levegőjében fenn maradt aeroszolok együttesen nagyobb mennyiségű vírust tartalmaznak, mint amennyi egy köhögéssel távozik.
Apró, nem jól szellőző helyiségekben ez nagy gond lehet.
"A beszéd komoly faktor, mivel a köhögésnél sokkal kisebb méretű aeroszolok keletkeznek közben, amelyek egy óránál tovább is képesek a levegőben lebegni" - mondja Oliveira.
A megfertőződés létrejöttéhez azonban ezeket a lebegő részecskéket be is kell lélegezni, amit maszkviselés, a helyiség szellőzése és a távolságtartás befolyásolnak.
A kutatók létrehoztak egy kalkulátort is, melynek segítségével bárki kiszámíthatja, mekkora veszélyt rejt számára a levegőben lebegő részecskék általi megfertőződés. Ez a lehetőség segíthet abban, hogy az emberek eldönthessék, mennyire kerülhetnek veszélybe egyes beltéri eseményeken való részvétel esetén.
"Nem az abszolút kockázati adatok kiszámítása a cél, hanem annak megismerése, hogy az enyhítési stratégiák hogyan befolyásolják a megfertőződés kockázatát. Használható például ezeknek a stratégiáknak a rangsorolására ”- mondta de Oliveira.
A kutatásban a lehető legnagyobb víruskibocsátással számoltak: ennek tükrében csak hozzávetőlegesek az adatok, de mindenképp figyelmeztető értékűek.
