Egy transzplantált tüdőből származó szövetmintával kísérletezve amerikai tudósok készítettek elektronmikroszkópos felvételeket arról, hogyan terjed a tüdő hámsejtjein a koronavírus - írta a hvg.hu a New England Journal of Medicine-ben közzétett felvételek alapján.

A tudósok a levett mintát laboratóriumi körülmények közt vizsgálták, igen szigorú óvintézkedések mellett, majd 96 óra elteltével a kutatók elektronmikroszkóppal ellenőrizték a mintákat.

A fotókon a gömbszerű alakzat a frissen termelődött kórokozó, míg a hosszúkás, pálcaszerű nyúlványok úgynevezett csillós hengerhámsejtek, melyek ritmikus mozgása felel a légutakba került dolgok, például a nyálcseppek eltávolításáért.

A Virológia Pécs hivatalos Facebook oldal képekhez fűzött magyarázata szerint ha valaki „vírust ürít”, azt gyakorlatilag a légúti nyálkahártya folyadékrétegével teszi. Ebből a folyadékból jut a szájüregünkbe, keveredik a nyálunkkal, köpjük ki beszéd közben vagy köhögjük fel, esetleg szórjuk ki a nagyvilágba egy tüsszentés során parányi folyadékcseppekben utazva.

Összetett sejtközösség dedikált tagjai végeznek a nyáktermeléstől a csillómozgással történő „kisöprésig” számos folyamatot a légutainkban. Az itt található, egyik domináns sejtféleség, a csillós hengerhám. Más sejtekkel egyetemben, a SARS-CoV-2 vírus esetében ezek a sejtek jelentik a fő belépési kaput fertőzés során, mivel nagy mennyiségben található a felszínükön a vírus sejtfelszíni receptora (ACE2).

Alapvetően az általuk keltett csillómozgás hivatott a légutakba jutott idegen anyagokat kifelé söpörni a légzőrendszer felületét képző nyák kifelé hajtásával.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!