INFORÁDIÓ 
2019. október 17. csütörtök
Hedvig

orvosi nobel-díj

nobel-díj

svéd akadémia

Stockholm, 2019. október 7. Thomas Perlmann, a Nobel Bizottság főtitkára bejelenti 2019. október 7-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján, hogy William Kaelin (j), Gregg Semenza amerikai (b) és Sir Peter Ratcliffe brit tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós annak felfedezéséért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá. MTI/EPA/Pontus Lundahl

A rák elleni küzdelemben is kulcsfontosságú felfedezést jutalmaztak idén orvosi Nobel-díjjal

Infostart

Hárman osztoznak idén a tudományos világ legrangosabb elismerésén, örülnek a közös elismerésnek. A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az orvosi-élettani Nobel-díjat odaítélő bizottság indoklása szerint a három tudós azt fedezte fel, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

Nagyhatású felfedezéseik az élet egyik legelemibb alkalmazkodási folyamatának mechanizmusára világítottak rá

- fogalmazott a díjat odaítélő testület. A három tudós fektette le az arról szóló ismeretek alapjait, hogy az oxigénszint milyen hatással van a sejtek anyagcseréjére és fiziológiai működésére.

Eredményeik kikövezték az utat a vérszegénység, a rák és sok más betegség elleni ígéretes új stratégiák számára.

Az orvosi-élettani Nobel-díj hétfőn bejelentett három kitüntetettje örül, hogy együtt kapják meg a legrangosabb tudományos elismerést. Thomas Perlmann, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-bizottságának titkára elmondta, hogy a díj kihirdetése előtt sikerült elérnie mindhárom díjazottat. "Nagyon boldogok voltak, hogy megosztva kapják meg a díjat" - hangsúlyozta.

A Nobel-díj Twitter-oldalán közzétettek a díjazottakról egy-egy fotót is, amelyek a bejelentés után készültek, William Kaelin esetében egy otthon készült szelfit. Peter Ratcliffe-ről irodájában készült egy kép, ahogy éppen EU-s szinergia-pályázatán dolgozik. A fotóhoz viccesen azt írták: "a pályázati határidők senkire sem várnak".

A kutatásokról

Az oxigén, amely a Föld légkörének hozzávetőleg egyötödét teszi ki, létfontosságú az élethez, a csaknem az összes sejtben jelenlévő mitokondrium használja fel a táplálék hasznos energiává alakításához. Ez - mint az 1931-es orvosi Nobel-díj kitüntetettje, Otto Warburg felfedezte - enzimatikus folyamat. Az evolúció során kialakultak annak mechanizmusai, hogy a sejtek és a szövetek megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak. A karotisztestek erre specializálódott sejteket tartalmaznak, amelyek érzékelik a vér oxigénszintjét. Annak felfedezéséért, hogy a vér oxigénszintjének érzékelésével a karotisztestek miként szabályozzák a légzésszámot közvetlenül az aggyal kommunikálva, ítélték oda az 1938-as orvosi Nobel-díjat Cornelille Heymans farmakológusnak.

Az oxigénhiányos állapotra (hypoxia) a karotisztestek által kiváltott gyors adaptáció mellett vannak más alapvető fiziológiai alkalmazkodási folyamatok is. Ezek egyike az eritropoetin (EPO) hormon szintjének emelkedése, amely a vörösvérsejt-termelődés (eritropoiézis) növekedéséhez vezet.

Az eritropoiézis hormonális szabályozásának fontossága már a 20. század elején ismert volt, de az rejtély maradt, hogy a folyamatot miként szabályozza az oxigén.

Gregg Semenza az EPO gént és annak változó oxigénszint melletti szabályozódását tanulmányozta génmódosított egereken. Peter Ratcliffe szintén az EPO gén oxigénfüggő szabályozását vizsgálta, és mindkét kutatócsoport arra jutott, hogy az oxigénérzékelő mechanizmus csaknem az összes szövetben jelen van, nem csak a vesében, ahol az EPO termelődik. Semenza aztán azonosította a válaszadás sejtbéli komponenseit, felfedezett egy fehérjekomplexet, amely az oxigénmennyiség függvényében kapcsolódott a hypoxiára adott választ közvetítő és az EPO gén "szomszédságában" lévő DNS-szegmensekhez. Később azonosította az ennek a fehérjekomplexnek (HIF) a kódolásáért felelős géneket.

A John Hopkins Egyetem által közreadott, dátummegjelölés nélküli kép Gregg Semenza amerikai tudósról. MTI/EPA/John Hopkins Egyetem
A John Hopkins Egyetem által közreadott, dátummegjelölés nélküli kép Gregg Semenza amerikai tudósról. MTI/EPA/John Hopkins Egyetem

William Kaelin rákkutató a von Hippel-Lindau (VHL) szindrómát kutatva ért el jelentős eredményeket. Ez a genetikai betegség drámaian megnövekedett kockázatot jelent egyes rákbetegségeknél. Az amerikai tudós kimutatta, hogy a VHL-gén kódol egy olyan fehérjét, amely megakadályozza a rák kialakulását. Azt is megállapította, hogy a működő VHL-gén nélküli ráksejtekben abnormálisan magas a hypoxiához igazodó gének szintje, amikor azonban visszajuttatták a VHL-gént a ráksejtekbe, helyreállt a normális szint. Ez fontos jele volt annak, hogy a VHL valamilyen módon részt vesz az oxigénhiányos állapotra adandó válasz szabályozásában.

A Dana-Farber Rákkutató Intézet által közreadott, dátummegjelölés nélküli kép William Kaelin amerikai tudósról. MTI/EPA
A Dana-Farber Rákkutató Intézet által közreadott, dátummegjelölés nélküli kép William Kaelin amerikai tudósról. MTI/EPA

Peter Ratcliffe szintén kutatta ezt a területet, és rájött, hogy a VHL-gén kölcsönhatásba tud lépni a HIF fehérjekomplexet alkotó két fehérje egyikével, a HIF1-gyel. A kirakós utolsó darabja annak megértése volt, hogy az oxigénszint miként szabályozza a VHL és a HIF1 közötti interakciót, ebben Peter Ratcliffe mellett William Kaelin ért el úttörő eredményeket.

Az Oxfordi Egyetem által közreadott, 2019. június 14-én Haddenhamben készített kép Sir Peter Ratcliffe brit tudósról. MTI/EPA/Oxfordi Egyetem/Paul Wilkinson
Az Oxfordi Egyetem által közreadott, 2019. június 14-én Haddenhamben készített kép Sir Peter Ratcliffe brit tudósról. MTI/EPA/Oxfordi Egyetem/Paul Wilkinson

A három tudósnak köszönhetően jelentősen bővültek az arról szóló ismeretek, hogy az oxigénszint miként befolyásolja az alapvető élettani folyamatokat.

Az oxigénszint érzékelése teszi lehetővé a sejtek számára, hogy anyagcseréjük alkalmazkodjon az oxigén változó mennyiségéhez, például testmozgás közben. De az oxigénszint érzékelése számos betegség esetében is kulcsfontosságú.

A három kitüntetett 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodik, az összeget egyenlő arányban osztják szét köztük. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.

Nyitókép: MTI/EPA/Pontus Lundahl
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018