INFORÁDIÓ 
2019. július 23. kedd
Lenke

halastó

mikroműanyag

környezetvédelem

laborvizsgálat

Hajdúszoboszló, 2016. október 18. Hálóba fogott halak. A hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. tenyésztavaiból megkezdődött a november végéig tartó őszi lehalászás. A 12 tó 460 hektáros területén pontyot, busát, amurt, harcsát, kárászt, keszeget, süllőt és compót tenyésztenek. Az éves eladásra kerülő mennyiség felét külföldön, felét hazai piacokon értékesítik.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Friss eredmények a magyarországi mikroműanyag-szennyezésről

Infostart

Számos helyen mérték már Magyarországon a mikroműanyagok jelenlétét, hiszen az apró szennyezőanyagok jelen vannak szinte az összes folyónkban és állóvizünkben.

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Ezek környezeti elterjedtsége és élettani hatásai egyelőre kevéssé ismertek, ezért a Wessling Hungary Kft. független laboratóriumának, illetve a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói elővigyázatosságra és a folyamatos monitoringtevékenység fontosságára hívják fel a figyelmet.

A mikroműanyagok (5mm-nél kisebb részecskék) jelenléte a környezetünkben egyre összetettebb kihívást jelent a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szakemberek számára. A tengerek és az óceánok esetében a kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, nemrég azonban a hazai halastavak laboratóriumi vizsgálatai megnyugtató eredményeket mutattak - számolt be a kutatásról a laboratorium.hu weboldal.

Feleannyi, mint a Dunában

A hazai haltermelésre jellemző körtöltéses és völgyzárógátas tavakon vett minták eredményeit egy intenzíven horgásztatott tóból, valamint természetes vízfolyásokból és tavakból származó minták értékeivel hasonlították össze. A mintákat a halastavakat tápláló víz bevezetési pontjánál, a tóból elfolyó vízből és az üledékből vették.

A vízben mért értékek jellemzően 5-20 részecske/köbméter tartományban mozogtak, ez kevesebb, mint a fele a tavalyi mérések során a Dunából kimutatott mennyiségnek (50 részecske/köbméter). Összehasonlításul: létezik olyan – a mi Balatonunknál háromszor nagyobb kínai tó – amelyben a mikroműanyag részecskék számát köbméterenként 3.000 és 25.000 közötti tartományban mérték.

Milyen műanyagdarabkák vannak a vízben?

A kimutatott műanyagfajták tovább erősítik az eddigi hazai tapasztalatokat: a legnagyobb mennyiségben gyártott és – jellemzően csomagolóanyag formájában – felhasznált anyagok a leggyakoribbak, vezet a polipropilén, a polietilén és a polisztirol.

A halak vizsgálatára a tanulmány azért nem tér ki, mert itt még további módszerfejlesztésekre van szükség. Nemzetközi szakmai publikációkból is pusztán csak a halak tápcsatornájában megjelenő mikroműanyagokról van információnk, azonban a mikro (vagy inkább nano) méretű műanyagok szövetekbe való átkerülésének, illetve az általuk kiváltott hatásoknak a megismerése csak a kezdeténél tart.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kapcsolódó hang

Bordós Gábor, a Wessling Hungary Kft. szakértője, a mikroműanyag-kutatások vezetője
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018