Most adták át a Humán Tudományok Kutatóházát. Kik fogják használni az új épületet?
A Humán Tudományok Kutatóháza közös otthona lesz a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, valamint a közgazdasági és regionális tudományokkal foglalkozó kutatóközpontnak. Az első kettő eddig a Várban volt, a harmadik pedig a Budaörsi úton. Ez a kutatóház még az előző kormánnyal kötött megegyezés alapján épül, és már készen van, a bútorozást kivéve.
Miért lesz jó, hogy ezek az intézmények egy épületbe kerülnek?
Vannak egyszerű válaszok, például, hogy egy közös könyvtár esetleg jobban használható, mint különböző helyeken levő könyvtárak. Én azonban többen reménykedem, abban, hogy a személyes találkozások lehetősége, mondjuk, egy szociológus és egy regionális tudományokkal foglalkozó tudós, vagy egy történész és egy közgazdász között olyan együttműködéseket tud kialakítani, amelyek újfajta kutatási szemlélethez, integrációhoz tudnak vezetni.
Az épületben már az utolsó simításokat végzik. Mikor vehetik birtokba?
A várbeli épületeket január 31-én kell átadjuk, mert a kormány megvásárolta a Belügyminisztérium számára. A Budaörsi úti épületből valószínűleg nyár elején tudnak átköltözni a kutatók, tehát lépésenként, folyamatosan történik a költöztetés.
Hogyan látta, milyen volt a 2016-os év a Magyar Tudományos Akadémia számára?
Néhány nagyon nagy programba belekezdtünk, amelyeknek a gyümölcse évek múlva lesz meg. Most indult be igazán a tantárgy-pedagógiai kutatási program: 19 csoport kutatja a különböző tárgyak tematikájának és oktatásának a módszertanát, a legjobb módszereket próbálják kidolgozni és kísérletileg ellenőrizni, ezért mondom, hogy évek múltán lesz majd ennek mérhető eredménye. Ugyancsak fölállt egy víztudományi kutatóprogramunk. A Kvassay-terv az ország vízgazdálkodásának a terve, és a tudományos alapjait mi szeretnénk szolgáltatni az Akadémia kutatóhálózata, az egyetemek és a különböző minisztériumok kutatóinak a részvételével. Ez egy országos program, amely ugyancsak sínen van. Elindult az agrárprogramunk is, első lépésként fölépül Martonvásáron egy új, modern kutatóintézet. Elindult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új épületének a tervezése, illetve most már lassan a kivitelezés is sorra kerül. Tehát elég sok nagy beruházást indítottunk el tavaly, pedig azzal kellett volna kezdenem, hogy a kutatóintézeteink és kutatócsoportjaink végezték a munkájukat, és sok, nagyon fontos eredményt értek el, amiről például a honlapunkon, de az InfoRádió műsoraiban is rendszeresen igyekszünk tájékoztatást nyújtani. Voltak nehéz pillanataink is az elmúlt év során. Vita alakult ki arról, hogy az Akadémiának milyen szerepe legyen társadalmi és politikai kérdésekben. Én azt remélem, hogy ezek a viták végül is előremutató eredménnyel zárultak. Egyrészt jó javaslatok születtek arra, hogy az Akadémia hogyan tudná a társadalmi problémák megoldását jobban segíteni, másrészt viszont világossá vált, hogy az Akadémia nem egy politikai szervezet, és ennek megfelelően kell viselkednie.
Amikor tavaly beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy az egyik fontos cél, hogy nyitottabbá tegyék az Akadémiát, jobban megismerjék az emberek, hogy mi is történik a Magyar Tudományos Akadémia berkeiben. Elindult ez a folyamat? Az emberek jobban tudják, hogy mi történik az Akadémián?
Ezt pontosan nem mértük még föl, mert túl rövid idő telt el ehhez, de mindenképpen teszünk erőfeszítéseket. Az InfoRádió rendszeres műsora is ennek a része. A Magyar Tudomány ünnepén elhangzó előadások, amelyeket nagy figyelem kísért, ugyancsak ennek részei. Megújult a honlapunk, nagyon sok izgalmas információt tartalmaz. Tervezzük a Magyar Tudomány folyóirat megújítását és szélesebb körű hozzáférhetőségének a biztosítását.
Mi minden lesz idén az Akadémia életében?
A tisztújító közgyűlés májusban lesz, ami azt jelenti, hogy nekem most egy kicsit skizofrén állapotban kell a kérdésre válaszolnom: egyrészt hogy májusig mit tervezek, amíg a mandátumom szól, másrészt hogy ha újraválasztanak, akkor mire gondolok. Ami fontos, hogy ezeket a több tudományterületre és intézményrendszerre kiterjedő programokat nem volt elég elindítani, hanem figyelemmel kell kísérni és kialakítani módszereket, hogy minél gördülékenyebben tudjanak előrehaladni és minél inkább arra fókuszáljanak, ami a lényeg, hogy megteremtsük a tudományos alapját akár a vízgazdálkodásnak, akár a modern mezőgazdaságnak, akár a 21. századi oktatási rendszernek.
Terveznek-e újabb kutatóprogramokat elindítani, illetve az előzőek folytatását?
Az előzőeket mindenképpen folytatjuk. Én egyet említenék itt meg, a közegészségüggyel foglalkozó programunkat. Ez eddig egy konferenciasorozat volt, amelyet az orvostudományi osztály közgazdászokkal együtt rendezett. Nagy érdeklődést kiváltó előadások voltak, beleértve az áltudományokkal foglalkozó előadást, nagyon érdekes volt a közegészségügy gazdasági alapjaira való kitekintés az egész világban, rákkutatásról, és nagyon sok minden másról. Ez egy konferenciasorozat, és most szeretnénk létrehozni egy bizottságot, amely éveken keresztül ezt irányítaná, és adott esetben olyan tanácsokat is tudna adni, hogy egy témából nem elég konferenciát szervezni, hanem, mondjuk, kutatási program kell.