Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Megváltozhat a galaxisok szerkezete

Először mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport, hogy a galaxisok struktúrája megváltozhat élettartamuk során.

A Cardiffi Egyetem fizikai és csillagászati tanszéke vezette kutatócsoport a Hubble és a Herschel űrteleszkópok segítségével "nézett vissza a múltba", majd ezt összevetette az égbolt mai állapotával, és kimutatták, hogy az ősrobbanás óta számos galaxis jelentős átalakuláson ment keresztül - tudósított a Science Daily tudományos hírportál a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászati szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról.

A kutatók a Herschel ATLAS és GAMA projektek által feltérképezett égbolt mintegy tízezer galaxisát tanulmányozták. Két nagy csoportba sorolták őket, az egyikbe a lapos, forgó, korong alakú galaxisok tartoztak - ilyen a Tejútrendszer, amely a Földnek is otthont ad. A másik csoportba hatalmas, ovális galaxisok tartoznak, amelyekben rendszertelenül helyezkednek el a csillagok.

Amikor röviddel az ősrobbanás után képződött galaxisokat figyelték meg a Hubble és a Herschel segítségével, azt mutatták ki, hogy az ősrobbanás óta született csillagok 83 százaléka eredetileg korong alakú galaxisokba tartozott. Ez arra utal, hogy óriási méretű transzformáció zajlott le, melyben a koronggalaxisok oválisokká váltak.

Az egyik népszerű elmélet szerint az átalakulást kozmikus katasztrófák okozták. Ezek úgy történhettek, hogy két koronggalaxis túl közel került egymáshoz, a gravitáció pedig egyetlen galaxissá olvasztotta őket. A folyamat szétzúzta a korongokat, a csillagok óriási, rendezetlen halmazai jöttek létre.

Egy másik teória alapján az átalakulás nem volt ennyire viharos: a korong alakú galaxisok csillagai fokozatosan mozogtak a középpont felé, így képződött belőlük egy központi halmaz.

"Sokan állították korábban, hogy valóban történt ilyen metamorfózis, ám a Hubble és a Herschel eredményeit együtt vizsgálva nekünk sikerült először pontosan megmérni, milyen mérvű volt az átalakulás. A galaxisok az univerzum alapvető építőelemei, így átalakulásuk az utolsó nyolcmilliárd év egyik legjelentősebb változását jelenti" - magyarázta Steve Eales, a tanulmány vezető szerzője.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×