Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna

A szamárköhögés ellen beoltottak is továbbadhatják a kórokozót egy kutatás szerint

A szamárköhögés ellen beoltottak is továbbadhatják a kórokozó baktériumot egy új amerikai állatkísérlet eredményei szerint. A kutatók úgy vélik, ez az egyik lehetséges oka a sok új megbetegedésnek.

A szamárköhögést okozó baktérium ellen létezik hatásos védőoltás, és a beoltottak rendszerint egészségesek maradnak. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) kutatói egy kis létszámú állatkísérletben azonban azt figyelték meg, hogy a jelenleg használatos vakcinával beoltott majmok ugyan nem betegednek meg, ám továbbadhatják a kórokozót a többi majomnak.

Noha az ország lakosságának nagy része megkapta a védőoltást, tavaly körülbelül 42 ezer szamárköhögést diagnosztizáltak az Egyesült Államokban, ami az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen közzétett tanulmány szerint "félévszázados csúcs". Tod J. Merkel, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy tökéletesíteni kellene a betegséget okozó baktérium elleni védőoltást.

A szamárköhögést a Bordetella pertussis nevű baktérium okozza. Amerikai kutatók többször is beoltottak néhány hónapos páviánok három-négy fős csoportjait szamárköhögés elleni, a Bordatella teljes sejtjét tartalmazó (teljessejtes), vagy sejteket nem tartalmazó, azaz acelluláris vackinával.

Ezután a beoltott és be nem oltott, valamint a korábban a betegségen átesett majmokat megfertőzték a baktériummal. Csak a beoltatlan állatok betegedtek meg.

Eltartott egy ideig, amíg a beoltott állatok újra teljesen kórokozómentesek lettek. A teljessejtes oltóanyaggal védetté tett majmok szervezetéből szűk három hét alatt tűntek el a baktériumok. Az acelluláris vakcinával beoltott állatok közül volt, amelyiknél hat hétig is eltartott, amíg baktériummentessé vált, addig viszont fertőztek: két olyan pávián kapta el tőlük a kórokozót, amelyek korábban nem kerültek a szamárköhögéssel kapcsolatba.

A német Paul Ehrlich Intézet (PEI) szakértői a kísérleti állatok kis száma miatt az FDA-tanulmány eredményeit nem tartják elég informatívnak. Emellett szerintük a kutatás nem mutatta ki, hogy a két megfertőzött pávián valóban meg is betegedett-e, miután a beoltott állatok megfertőzték őket - közölte Klaus Cichutek, a PEI igazgatója a dpa német hírügynökséggel. A szakértő nem látja okát, hogy a Németországban érvényes oltási szabályok megváltoztatását kérje, és az sem szükséges, hogy a megvizsgált oltóanyagokat nagy létszámú kutatásokkal teszteljék.

Magyarországon tavaly és tavalyelőtt is 4-5 szamárköhögéses esetet regisztráltak, de ezek elszórtan fordultak elő, így nem jelentettek járványt. Az idén tavasszal egy pilisszentlászlói iskolában történt megbetegedések idején az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy az országos átoltottság jelenleg 99 százalék körüli. 1954 óta kötelező ellene a csecsemőkori védőoltás, ám mivel a vakcina nyújtotta immunitás évről évre gyengül, ezért 2009 óta a serdülők védelmében bevezették az emlékeztető oltást is.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×