Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
313.7
bux:
141872.76
2026. július 16. csütörtök Valter

Miért kering "rossz irányban" némely bolygó?

Sikerült megfejteniük amerikai kutatóknak, hogy miért kering "rossz irányban" más naprendszerek némely bolygója központi csillaga körül. Az elméletről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az első Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta félezernél több ilyen planétát észleltek: többségük ugyanabban az irányban forog, mint teszi ezt központi csillaga. Akadnak azonban olyan exobolygók, amelyek ellenkező irányban forognak. Ezek az égitestek általában forró Jupitereknek nevezett gázóriások, és nem Föld-szerű bolygók.

Az ominózus égitestek nemcsak forgási irányukban különböznek a többi bolygótól, hanem abban is, hogy igen közel "merészkednek" a napjukhoz. A Jupiter 778 millió kilométerre van a Naptól, ötször nagyobb távolságra, mint a Föld.

"Egész viselkedésük nagyon furcsa, és mindezt még tetézi e bolygók közelsége a csillagjukhoz" - hangsúlyozta a kutatást irányító Frederic Rasio, az illinois-i Északnyugati Egyetem asztrofizikusa,

"Hogyan képes egy bolygó egyik irányban forogni, a másikban keringeni? Ez egyszerűen őrületes, megkérdőjelezi a bolygó- és csillagképződésre vonatkozó elképzeléseinket" - fogalmazott.

Sokáig azt feltételezték, hogy a nagy gázóriások csillagjuktól "tisztes" távolságban alakulnak ki, míg a Föld-szerű bolygók közelebb a napjukhoz.

Tanulmányukban az amerikai kutatók kiemelték, hogy ha a Jupiterhez hasonlatos gázóriás a bolygók "sűrűjében" lát napvilágot, az egyáltalán nem jelenti, hogy helyben is marad. "Amikor egy planetáris rendszer egynél több bolygóból áll, a csillag mellett e planéták mindegyike is gravitációs erővel bír. A bolygókra nemcsak napjuk hat, hanem egymás gravitációja is, ily módon előfordulhat, hogy e kölcsönhatások következtében társaik a csillag közelébe lökhetik a gázóriást, vagy akár arra is 'rábírhatják', hogy fordítsa meg keringési irányát" - hangsúlyozták. Ezt a folyamatot gravitációs perturbációnak (pályaháborgásnak) nevezik.

Didier Queloz svájci asztronómus, az exobolygó-kutatás úttörője, aki nem volt a team tagja, a tanulmánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy "darabokra hullik" a hagyományos felfogás, amely szerint a naprendszerek hasonlítanak egymásra. "A miénk csupán egyike a lehetséges naprendszereknek, amelyeknek számtalan változata létezhet" - jegyezte meg Queloz.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Számos vakfoltot feltárt a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez – közölte a szervezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×