Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Hamar belehalnak az igazságtalanságba

A szociális és társadalmi tényezőknek sokkal nagyobb szerepük van a betegségek kialakulásában és az életkilátásokat illetően, mint a genetikai tényezőknek. Sorsunk leginkább azon múlik, hogy hová születünk.

Az Egészségügyi Világszervezet három éven át vizsgálta a szociális tényezők hatását az emberi egészségre, az eredmények pedig megdöbbentőek. Tanulmányukból kiderül: a korai halálokért a leggyakrabban a szociális igazságtalanság okolható.

Átlagosan 28 évvel rövidebb életet él például az a fiú, aki a skóciai Glasgow egyik elmaradott elővárosában, Caltonban nő fel, mint az a társa, aki alig néhány kilométerrel arrébb, a jómódúak által igen kedvelt Lenzie településre születik.

Hasonló különbségek a világ szinte minden pontján felfedezhetők. Londonban például a gazdag Hampstead szülöttei 11 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a szegény St. Pancras gyermekei.

A magyarországi szociológusok is hasonló különbségeket tártak fel korábban Budapesten. Állításuk szerint a kőbányaiaknál nagyjából 10 évvel élnek tovább azok, akik a Rózsadombra születnek.

A világ egymástól távolabb eső pontjait összehasonlítva még döbbenetesebb eredményeket kapunk: az afrikai Lesothóba születő lánygyermekek például átlagosan 42 évvel élnek rövidebb életet, mint a japán lányok. Svédországban 17 400 nőből mindössze egyetlen hal bele a terhességbe vagy a szülésbe, míg Afganisztánban erre minden nyolcadik nőnek van esélye.

A vizsgálat készítői rámutatnak: mindez kevéssé magyarázható biológiai, genetikai okokkal, sokkal inkább szociális tényezőkkel. A legrosszabb kombináció, ha egy országot gazdasági és politikai válság egyaránt sújt. Rámutatnak azonban arra is: az egészségügyi egyenlőtlenségek viszonylag rövid idő alatt leküzdhetők.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×