Az Egészségügyi Világszervezet három éven át vizsgálta a szociális tényezők hatását az emberi egészségre, az eredmények pedig megdöbbentőek. Tanulmányukból kiderül: a korai halálokért a leggyakrabban a szociális igazságtalanság okolható.
Átlagosan 28 évvel rövidebb életet él például az a fiú, aki a skóciai Glasgow egyik elmaradott elővárosában, Caltonban nő fel, mint az a társa, aki alig néhány kilométerrel arrébb, a jómódúak által igen kedvelt Lenzie településre születik.
Hasonló különbségek a világ szinte minden pontján felfedezhetők. Londonban például a gazdag Hampstead szülöttei 11 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a szegény St. Pancras gyermekei.
A magyarországi szociológusok is hasonló különbségeket tártak fel korábban Budapesten. Állításuk szerint a kőbányaiaknál nagyjából 10 évvel élnek tovább azok, akik a Rózsadombra születnek.
A világ egymástól távolabb eső pontjait összehasonlítva még döbbenetesebb eredményeket kapunk: az afrikai Lesothóba születő lánygyermekek például átlagosan 42 évvel élnek rövidebb életet, mint a japán lányok. Svédországban 17 400 nőből mindössze egyetlen hal bele a terhességbe vagy a szülésbe, míg Afganisztánban erre minden nyolcadik nőnek van esélye.
A vizsgálat készítői rámutatnak: mindez kevéssé magyarázható biológiai, genetikai okokkal, sokkal inkább szociális tényezőkkel. A legrosszabb kombináció, ha egy országot gazdasági és politikai válság egyaránt sújt. Rámutatnak azonban arra is: az egészségügyi egyenlőtlenségek viszonylag rövid idő alatt leküzdhetők.
Át kellett írni a Medián közvélemény-kutatási adatait, de van rá magyarázat