A félreeső katalán falvakba lajtos kocsival szállítják az ivóvizet, Krétán 37 fokos hőség van árnyékban. Ciprus ivóvízimportra szorul: 8 millió köbméter vizet szállítanak a szigetre, de a háztartások nagy részét így is csak heti 3 napon át látják el vízzel.
Spanyolország északkeleti tározóiban alig 20 százaléknyi víz van, Barcelonában már elzárták a szökőkutakat, az utcákat ritkábban tisztítják, több folyó kiszáradt, és ha nem jön egy kiadós eső, akkor elrendelik az elsőfokú vízügyi rendkívüli állapotot. Addig is, aki le merészeli mosni az autóját, vagy feltölti a medencéjét. 3000 eurós bírságot fizet
Íme, a globális klímaváltozás hatása a hétköznapokban 2008 áprilisában Európában. Ha pedig a kontinensen kívülre tekintünk, Indiában eddig 22 ember halt meg a 43 fokos forróságot hozó hőhullám miatt, Kanadában - ami víznagyhatalomnak számít a 3. legnagyobb édesvízi készletével a Földön - olvadnak a gleccserek, és a Niagara vízesés körüli Nagy-tavak vízszintje történelmi mélységbe süllyedt.
Kiszáradás fenyegeti a mocsaras vidékeket, amelyek eddig elnyelték az üvegházhatású gázok egy részét és szabályozták a levegő hőmérsékletét. Alig van már lazac, pisztráng a hideg vizű tavakban a melegedő száraz idő miatt - állapította meg Kanadáról nemrégiben az IPCC, Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete.
Emelkednek a hajózás és a halászat költségei, és az egyre drágább öntözés világszerte emeli a világpiaci árakat, ennek nyomán éhséglázadások törtek ki a fejlődő világban.
Kanadában egy kormányzati és kutatói közös bizottság már megkezdte annak a felmérését, hogy a friss víztől nagymértékben függő gazdaság - az energia-előállítástól a mezőgazdaságig - mennyire szenvedi meg a vízválságot. Ám úgy tűnik, hogy lassan valóra válik a szakértői becslés, amely néhány éve még rossz álomnak tűnt csupán: az államok GDPjének akár 20 százalékát is felemészthetik a klímaváltozás többletköltségei.