A kutatást Robert McCarthy végzi a floridai Antanti Egyetemen, Boca Ratonben. Az a terve, hogy a neandervölgyivel "kimondat" egy egész mondatot.
Az antropológus a New Scientist című szaklapban beszámolt arról, hogy a neandervölgyiek nem voltak képesek kimondani a kvantális magánhangzókat, nem tudtak például különbséget tenni kiejtésben az "i" és az "í" között.
Az 1970-es években Phil Liberman, a Rhode Island-i Brown Egyetem nyelvésze bebizonyította, hogy a neandervölgyi gégefője a koponyaalapon helyezkedett el, vagyis nem tudott olyan "bonyolultan" beszélni, mint a mai ember.
Sok szakértő azonban bírálta Liberman állítását, az orális neandervölgyi kultúra létezését igazoló archeológiai leletekre hivatkozva. Felvetették, hogy a nyelvész talán rosszul rekonstruálta a neandervölgyiek gégefőjének rekonstruálásakor.
Liberman nem rettent el, és McCarthyval együtt részt vesz az új kísérletben. Olyan ötvenezer éves fosszíliákkal dolgoznak a neandervölgyiek gégefőjének rekonstruálásában, amelyeket Franciaországból kaptak.
A Washington Egyetem antropológusa, Erik Trinkaus szerint nem a száj anatómiája az igazán fontos a beszéd szempontjából, hanem az agy. Azt pedig már tavaly bebizonyították, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek annak a FOXP2 génnek egy változatával, amely a beszédkészséggel függ össze.
Biztosra veszik: orosz ügynökök robbantottak Csehországban