A genetikai vizsgálatokból kiderült, hogy a perui múmia tetvei szinte teljesen azonosak Afrikában kialakult őseink élősködőiével - számolt be az eredményről David Reed, a Floridai Egyetem kutatója. "Így most már biztosan tudjuk, hogy a tetvek velünk együtt terjedtek el az egész világon" - nyilatkozta.

Reed és kollégái a felfedezésről a Journal od Infectious Diseases című szaklampban számoltak be. Ebben összefoglalták azt is, hogy a fejtetvek három törzsre: A, B és C törzsre oszthatóak.

Az A törzs tagjai mindenhol megtalálhatóak, a B-é Észak-Amerikában és Európában általánosan elterjedt, míg a C-típusú nagyon ritka. Korábban azt feltételezték, hogy a B-törzs Amerikában fejlődött ki, míg az A-t az európaiak hurcolták be az Újvilágba, ahonnan a B-t vitték "cserében" haza magukkal.

Reed, aki 2004-ben már felvetette, hogy az A törzs már az ősemberek életét is megkeserítette, elismeri, hogy csak véletlenül sikerült az elméletét be is bizonyítania.

Két olyan múmián találtak fejtetveket, amelyeket a dél-perui sivatagban fedeztek fel. Mind a kettő nagyon tetves volt: az egyikük copfjaiból 400, a másikéból ötszáz élősködőt távolítottak el.

"Nyüzsögtek rajtuk a tetvek. Bámulatos, mennyire tetvesek voltak" - lelkendezett a kutató, akinek sikerült DNS-mintát venni az élősködőkből. A minta vizsgálatakor kiderült, hogy valamennyi tetű az A törzshöz tartozott - vagyis ez a fajta már évszázadokkal azelőtt elterjedt Amerikában, hogy oda az európaiak betették volna a lábukat.

Reed abban bízik, hogy a tetvek vizsgálata révén kideríthető, mikor és milyen útvonalon hódították meg az őseink a Földet.

Az A törzshöz tartozó tetű élősködhet a hajon és a testszőrzetben is. Csak az embert szívja, állatban nem él meg. Többféle betegséget is terjeszt, például tífuszt. Reed abban bízik, hogy néhány múmiában talált fertőzött tetűt, így talán az is bebizonyosodhat, hogy a tífusz valóban újvilági betegség-e, amelyet az európaiak vittek magukkal haza az Óvilágba.