eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
FLORENCE, ITALY - JUNE 28: Giorgio Chiellini of Italy in action during a Italy training session at Centro Tecnico Federale di Coverciano on June 28, 2021 in Florence, Italy. (Photo by Claudio Villa/Getty Images)
Nyitókép: Claudio Villa/Getty Images

Melyik klubra épül az angol, s melyikre az olasz válogatott?

Talán végleg elmúltak azok az idők, amikor Európa elitválogatottjai egy, legfeljebb két klubra épültek. Ezt feltétlenül megállapíthatjuk a mostani Európa-bajnokság legjobb vagy éppen legtovább jutott csapatait nézve. Miközben azért picit árnyalhatunk is a képen.

Tulajdonképpen azóta nem igazán beszélhetünk egy klubra épülő válogatottakról, amióta a nemzeti csapatok többségében is számbeli fölénybe kerültek a légiósok. Vannak ilyen szempontból tradícionális csapatok – mármint, hogy évtizedek óta a külföldön játszókra építők – például az északi válogatottak (dánok, svédek, norvégok, finnek, izlandiak, de még a feröeriek is, mindegy melyiket ragadjuk ki példaként), vagy éppen az egykori keleti blokk országai, amelyből a legjobb játékosok immár harminc éve „Nyugatra” (ami, földrajzilag, nem ritkán dél inkább…) vágynak.

A legerősebb öt európai bajnokság országainak válogatottjában is tetten érhető volt ez a folyamat, legalábbis részben. Az angoloknál – minden bizonnyal a Premier League vonzereje miatt – alig-alig akadt légiós a nagy tornákon, Kieran Trippier, akit az Atlético Madridból válogatott be Gareth Southgate, valamint a két (egyelőre még) dortmundi, Jadon Sancho és Jude Bellingham most is a ritka kivételt jelenti. A 2006-os világbajnokság óta (amikor Owen Hargreaves és David Beckham került légiósként a keretbe), nagy tornán nem lépett pályára az angol válogatottban külföldi klub játékosa. Egészen mostanáig.

Mindez nem jelentette azért azt, hogy a mindenkori kapitány egy klubra építette volna a csapatát, már Southgate dirigált a 2018-as oroszországi tornán is, de azért akkor még öt Tottenham-, és 4-4 Manchester City- és Manchester United futballista volt a keretében, mondhatni, e három klub köré épült a csapat. A horvátok elleni elődöntőben pályára lépet tizenöt játékosból tizenegyen a Spurs, a City vagy a Man United képviselői voltak.

A mostani Európa-bajnokságra benevezett, a korábbinál bővebb, huszonhatos keretbe három, fentebb már említett légiós került be, a további huszonhárom helyet pedig – miután a megsérült Dean Henderson kapust Aaron Ramsdale váltotta – tizennégy klub játékosai foglalják el. Továbbra is dominálnak a manchesteriek (4-4), a Spurs helyére belépett a Chelsea (3), azaz egy csapatnyi játékost ad a Premier League első három helyezettje, de a trión kívül csak az Everton és az Aston Villa ad egynél több futballistát a keretbe.

A dánok elleni szerdai elődöntőben Southgate négyet cserélt, azaz tizenöten kaptak szerepet. A Manchester City mind a négy kerettagja pályára lépett, a Unitedből is ketten – a védelmi négyest csak manchesteri játékosok alkották –, de mindent egybevetve tizenegy klub játékosai alkották a csapatot.

Az olaszoknál négy légiós van a keretben, két Paris Saint-Germain-játékos (Marco Verratti és az első mérkőzésen megsérült Alessandro Florenzi), valamint két Chelsea-futballista (a két brazil, Jorginho és Emerson). Ez nagyjából megfelel az olaszok átlagának, a legutóbbi négy tornájukon két PSG-játékos és három angliai légiós kapott helyet a keretben. A 2012-es Eb-ezüstérmes gárdában a szokásos két PSG-s mellett egy angliai légiós kapott meghívást Cesare Prandellitől.

Érdemes talán hozzátenni: a 2006-os világbajnok keretben, Marcello Lippinél nem volt légiós. Akkor a 23 játékos közé a Juventus és az AC Milan öt-öt, a Palermo (!) pedig négy játékost adott. Összesen kilenc klubból állt össze a huszonhármas keret.

Prandelli 2012-ben hét Juventus-játékost hívott meg, nyilvánvalóan köréjük épült a keret. Négy évvel később, 2016-ban, Antonio Conte még mindig hat futballistát válogatott be az akkori bajnokcsapatból.

Most Roberto Mancini eredetileg behívta Stefano Sensit (Inter) és Lorenzo Pellegrinit (AS Roma) a keretbe, de megsérültek, váltotta őket Matteo Pessina (Atalanta) és Gaetano Castrovilli (Fiorentina). A tornát már velük elkezdő Squadra Azzurrában 22 játékos futballozik a Serie A valamelyik klubjában, közülük csak ketten, Nicolo Barella és az epizodista Alessandro Bastoni a bajnok Internazionaléban.

A legtöbb játékost a Juventus adja,

a négyből Giorgio Chiellini és Leonardo Bonucci, sőt, a torna végére Federico Chiesa is alapemberré vált. (A negyedik, Federico Bernardeschi ugyancsak epizodista).

Érdekes felírni Roberto Mancini a döntőre tervezett kezdő tizenegyét klubok szerint: AC Milan –Napoli, Juventus, Juventus, Chelsea – Internazionale, Chelsea, PSG – Juventus, Lazio, Napoli. (Donnarumma – Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson – Barella, Jorginho, Verratti – Chiesa, Immobile, Insigne.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×