eur:
407.46
usd:
386.8
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Mihók Attila (j) és Cseh Sándor, a magyar női vízilabda-válogatott új szövetségi kapitányai a Magyar Vízilabda Szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón 2023. szeptember 4-én. Mihók Attila és Cseh Sándor közösen veszi át a női válogatott irányítását.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Indul a női vízlabda-Eb - Kiderül, mire megy két kapitány egy helyett

A női ötkarikás játékok 10 helyéből hét már elkelt, a maradék három közül az egyiket Eindhovenben, az utolsó kettőt pedig a februári, dohai világbajnokságon osztják ki.

Január 5-én, pénteken a hölgyek számára is elkezdődik a vízilabda Európa-bajnokság. A helyszín változott az eredeti elképzeléshez képest, Izrael helyett Hollandia látja vendégül a kontinens legjobbjait, akik nemcsak érmekért, egy hanem olimpiai kvótáért is megküzdenek.

Mint a sportági szövetség Infostart rendelkezésére bocsátott előzetes anyagban szerepel, 2021-ben olimpiai bronz, 2022-ben világbajnoki ezüst – a magyar női válogatott két nyáron is kiváló teljesítménnyel rukkolt elő, igaz, 2022-ben a spliti Európa-bajnokságon becsúszott egy ötödik hely is. Erre aztán 2023 nyarán jött egy vb-6. eredmény, ami után nem sokkal Bíró Attila távozott a szövetségi kapitányi pozícióból, a helyét pedig ketten, Mihók Attila és Cseh Sándor vették át. 2024 első napjaiban arra is fény derül, miként muzsikál éles helyzetben a felállás.

A társkapitányok azonnal mélyvízbe kerülnek, ők ugyanis nem kísérletezgethetnek vagy pihentethetnek úgy, mint Varga Zsolt a férfiaknál, ahol már megvan a párizsi kvóta. A női ötkarikás játékok 10 helyéből hét már elkelt, a maradék három közül az egyiket Eindhovenben, az utolsó kettőt pedig a februári, dohai világbajnokságon osztják ki. A házigazda hollandok és a kétszeres címvédő spanyolok a tavalyi fukuokai világbajnoki fináléval már megváltották a jegyüket, azaz az is előfordulhat, hogy egy Eb-bronz elég lehet az üdvösséghez. Ha nem sikerül, akkor sem dől össze a világ, Katarban újra lehet próbálkozni, ráadásul az ottani fellépésünk már kőbe van vésve.

A tornát a fiataloknál már bevetett kétdivíziós rendszerben bonyolítják le, azaz elköszönhetünk a csoportkörös felvezető, formába hozó meccsektől, főleg úgy, hogy az első két találkozónkat rögtön közvetlen riválisok ellen vívjuk. Kezdésként a görögökkel mérkőzünk meg, akiknek szintén nincs még kvótájuk (és ők is ezért utaztak el Eindhovenbe), másnap pedig jönnek a világbajnok hollandok, akik a már biztos olimpiai részvétellel együtt is az aranyra fognak hajtani hazai környezetben. A horvátok ellen talán beleférhet majd a pihenés, és addigra minden bizonnyal az is eldől, hogy a csoport első két helyének valamelyikén végeztünk-e, és bejutottunk-e egyenes ágon a legjobb 8 közé.

Amennyiben igen, akkor egy pihenőnap után a B-csoport (Franciaország, Izrael, Olaszország, Spanyolország) „alsóházának” és a D-csoport (Bulgária, Nagy-Britannia, Németország, Szlovákia) „felsőházának” összecsapásainak valamelyik győztesével vívnánk meg az elődöntőért.

Amennyiben nem, akkor részt kell vennük a keresztjátékban, méghozzá a C-csoport (Csehország, Románia, Szerbia, Törökország) győztese vagy második helyezettje ellen, onnan továbbjutva pedig a B-jelű kvartett 1-2. helyezettje várnak ránk. De ne szaladjunk ennyire előre, a matekozást hagyjuk meg későbbre.

A csapat egyébként november végén kezdte meg a felkészülést, akkor még egy jóval bővebb kerettel. Eleinte férficsapatok ellen kétkapuztak, majd a kínai válogatottal edzettek közösen körülbelül egy hétig, amit két hivatalos felkészülési mérkőzéssel és két győzelemmel zártak. Karácsony után Spanyolország felé vette az irányt a kontingens, ahol a regnáló Európa-bajnok társaságában folytatódott egy hangolódás, majd egy barcelonai edzőmeccs után hirdették ki a végleges névsort a kapitányok, amelyben fiatalok is kaptak helyet, de a rutint sem kell nagyítóval keresni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×