eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Senna 1993-ban, Hockenheimban (Wikipédia/Runmatze~commonswiki / Landmensch)

Kiderült, ki a valaha volt leggyorsabb F1-es pilóta

Egy számítógépes algoritmus kiszámolta; meglehetősen kicsik a különbségek.

A világbajnoki sorozat irányítói az egyik hivatalos partnert, az Amazon Web Services-t kérték fel arra, hogy az időmérő edzésekről rendelkezésre álló adatok alapján készítsen egy számítógépes modellt, amely meg tudja állapítani, hogy ki a valaha volt leggyorsabb pilóta az autósport elitkategóriájában.

Az eredmény némiképp csalóka lehet, mivel csak az 1983-tól meglévő adatokat adták át a cégnek az elemzéshez és az algoritmus megalkotásához.

Az eredmény szerint az 1994-ben elhunyt háromszoros világbajnok brazil Ayrton Senna minden idők leggyorsabb Forma-1-es versenyzője. A hétszeres világbajnok Michael Schumacher végzett a második helyen 0.114 másodperces lemaradással, míg az algoritmus számításai szerint a most címvédő, hatszoros vb-győztes brit Lewis Hamilton 0.275 másodperccel maradna el Sennától egy körön.

Negyedik lett a jelenkor nagy tehetségei között számon tartott holland Max Verstappen (0.280 másodperc hátrány), ötödikként pedig a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso (0.309 mp hátrány) zárt.

A kedden nyilvánosságra hozott számítógépes modell által készített 20 fős listából több nagy név is hiányzik, így például a kolumbiai Juan-Pablo Montoya, akinek 2004-ben Monzában, a Williamsszel egy körön felállított 262 kilométer/órás átlagsebesség-rekordját 2018-ban döntötte meg a 2007-ben vb-győztes finn Kimi Räikkönen a Ferrari volánja mögött (263 kilométer/óra). A 40 évesen most is aktív Räikkönen szintén nem szerepel a rangsorban.

Bekerült viszont meglepetésre a legjobb 20 közé a 111 futamon egy pole pozícióig és egy győzelemig (2008, Hungaroring) jutó finn Heikki Kovalainen, aki 2013-ban távozott a Forma-1-ből. A most 38 éves versenyző a formula1.com összeállítása szerint azért kerülhetett az előkelő nyolcadik helyre, mert az algoritmus elsősorban azt vette figyelembe, hogy az időmérő edzéseken az adott pilóta gyorsabb volt-e, vagy csak kicsivel maradt-e el a kiváló köridőket autózó csapattársánál.

A szintén csak egy futamgyőzelemmel rendelkező Jarno Trulli kilencedik helye valamelyest érthető, a 46 esztendős versenyző ugyanis híres volt arról, hogy nagyon gyors volt egy körön, ám az időmérőkön elért előkelő rajtpozícióját nem tudta megfelelően kamatoztatni a versenyeken.

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel a 10., a szintén négy vb-címet begyűjtött Alain Prost 20. lett a listán, melyről ugyanakkor lemaradt például Nigel Mansell és Mika Häkkinen, ugyanakkor a 15. helyen ott van az F1-ben csak a második idényét töltő brit Lando Norris. Érdekesség, hogy az idén ülés nélkül maradt, de a koronavírusos Sergio Pérezt két futamon helyettesítő Nico Hülkenberg 12. lett a rangsorban.

A szurkolók a Forma-1 hivatalos Twitter-oldalán a lista publikálásakor megragadták a lehetőséget, hogy a Ferrarival szenvedő Vettel idei gyenge teljesítményén élcelődjenek. Egyikük azt írta, "amikor már azt gondolnád, hogy 2020 nem alakulhat ennél rosszabbul Sebastian számára, egy ilyen listán a 10. helyen végez Jarno Trulli mögött".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×