eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Rekordnyereség a Videotonnál, milliárdos mínuszban a Fradi

A tavalyi évben 1,3 milliárd forintos nyereséggel zárt az idén magyar bajnok Videoton labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaság. A Menedzsment Fórum című portál írása szerint a székesfehérváriak mindezt úgy érték el, hogy 2009-es évet még 846,3 milliós mínusszal zárták.

A Fehévár FC Kft.-nél az értékesítés árbevétele például egy év alatt 293,6 millió forintról 641,1 millióra emelkedett. Ez nagyrészt a szponzori bevételeknek köszönhető, melyek 226,2 millióról 414 millióra nőttek. Emellett a közvetítési jogokért cserébe tavaly 125,9 milliót kapott a klub.

A rekordnyereség eléréséhez hozzájárult a 2,2 milliárd forint rendkívüli eredmény, amiből 2,17 milliárdot a társaság kölcsön tőke- és kamatkötelezettségének más vállalkozás általi elengedéséből származó bevétele tett ki.

"A Fehérvár FC Kft.-nek tavaly év végén 1,48 milliárdos követelése is volt, mely nagy részben azt az 1,37 milliárdot tette ki, melyet a cég saját tulajdonosának, a Futball-F Kft.-nek nyújtott. Emellett a vállalkozásnak 1,2 milliárdos kötelezettsége is volt, melynek nagy részét 1,1 milliárdos rövid lejáratú kölcsönök tették ki." - áll a www.mfor.hu honlapon.

A legnagyobb veszteséget a Ferencváros könyvelte el: a zöld-fehéreknél tavaly - a vállalkozás nyilvános beszámolója szerint - 1,1 milliárdos mínusszal zártak. A klub árbevétele ugyanakkor "több fronton" is nőtt a 2009-es évhez képest, így a belépőjegyekből, a bolti eladásokból, és a közvetítési jogokból is több pénzt folyt a kasszába. Ezzel szemben a szponzori pénzek csökkentek, ráadásul a Ferencvárosnál folyamatosan abban bíztak, hogy hamarosan megérkezik a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól régóta várt áfavisszatérítés. A beszámoló alapján tavaly év végén ez 447,9 milliós tételt tett ki a követelések között, az utalás másfél éve függőben van egy adóhatósági vizsgálat miatt.

A tavalyi kiadások részletezéséből kiderül, hogy 2009-hez hasonlóan 2010-ben is marketingre és reklámra költött a legtöbbet az FTC Labdarúgó Zrt., pontosan 753,9 millió forintot.

A 2010-es bajnok Debrecennél meglátszott, hogy a csapat a 2009-es BL-főtábla után tavaly "csak" az Európa Ligában szerepelt, A két sorozat közötti különbség pénzben kifejezve nagyjából egymilliárd forint volt: a 2009-es egyéb bevétel még 2,4 milliárd forintot tett ki, míg tavaly 1,3 milliárd szerepelt ezen a soron. Ebből 1,2 milliárdot tett ki az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA) kapott támogatás.

Ugyanakkor az előző évvel ellentétben ezúttal nem vett ki 800 millió forint osztalékot a tulajdonosi kör, így a társaság 474,1 millió forintos mérleg szerinti eredményt ért el az egy évvel korábbi 528,2 millió után. Érdekesség, hogy a 2010-es bajnokcsapat árbevétele elmaradt a Ferencvárosétól: a 2009-es 230,8 millió forint után tavaly 224 millió volt az értékesítésből származó bevétel.

Veszteséges évet zárt tavaly az FTC-hez hasonlóan az Újpest is, a lila-fehérek 2009-et még 236,6 milliós nyereséggel fejezték be, 2010-ben azonban már 48,5 milliós veszteséget termelt a klub. Ez elsősorban az 530 millióról 356,9 millióra csökkenő árbevételnek volt köszönhető, míg az egyéb bevételek a 2009-es 295,1 millió forint után 149,9 milliót tettek ki - a Menedzsment Fórum szerint.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×