Infostart.hu
eur:
387.19
usd:
330.59
bux:
109632.97
2025. december 19. péntek Viola
Budapest, 2022. március 8. A felújítás alatt lévő Blaha Lujza tér frissen ültetett fákkal, amely ötvenöt év után új, igényes karaktert kap, egységes arculatú, a mai városi használati igényeket kielégítő belvárosi közösségi térré alakul teraszokkal, találkozóhelyekkel és zöld szigetekkel, kellemes közlekedő környezettel. Jobbra a szintén megújuló, erdetileg 1926-ban megnyitott Corvin Áruház és mögötte az Europeum Bevásárlóközpont épülete. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Két titkos alagútra bukkantak a Corvin Áruház alatt

Óriási meglepetésnek számított, amikor a pinceszint fal- és aljzatbontásakor eddig nem ismert alagutat találtak – írja az Index.

Az egyik ilyen elfalazott járat az egykori húspult mögül indult kelet felé, végig a Somogyi Béla utca alatt, amelynek a vége az egykori Sajtóház alagsorába torkollott. Feltehetően ezt a járatot 1951-ben alakították ki a Lapkiadó és Hírlapkiadó Vállalat megbízása alapján, Lux László tervei szerint – írja az Index hozzátéve: a járat funkciója az lehetett, hogy az ekkor még csak a Népszabadságnak és a Szabad Nép szerkesztőségének helyet adó épület alagsorában működő Szikra nyomdába minden gond és feltűnés nélkül átszállíthassák az áruház alatti raktárból a több száz kilós papírtekercseket, amelyeket síneken közlekedő targoncákkal mozgattak meg. Az alagút ma már csonka, zsákutcaszerű. A Sajtóház 2005-ös bontása során az új tulajdonos, az ABLON lefalaztatta a rájuk eső rész kijáratát, hogy az épület helyére felépített Europeum üzletközpont nyugati alapfalát ennek a helyén zsaluzhassák ki.

A másik betemetett járatot az áruház délnyugati sarkában találták meg. Ez az egykor rámpaszerűen süllyedő alagút a Stáhly utca szélességében futott dél felé, a vége a 15-ös számú bérház pincéjében végződött. Balogh Olivér, a Corvin Áruház homlokzatfelújítását végző cég vezetője szerint ez a járat a Corvin építésekor készülhetett, célja az volt, hogy a vidékről verbuvált építőipari munkások a munkaterületet kikerülve minden gond nélkül bejuthassanak az építkezésre. Az ingatlanfejlesztő úgy látja, hogy a Jelinek Ferenc építette, 1904-ben átadott bérház ekkoriban munkásszállásként működhetett, bár ennek ellentmond, hogy Fodor Gyula építész a ház összes lakásához fürdő- és cselédszobákat is kialakíttatott, amelynek a használatát egy kubikos nehezen gazdálkodhatta volna ki. A pontos válasz még várat magára, a betemetett alagút meglétének ténye azonban biztos – teszik hozzá.

A lap sok más mellett végül arra is kitér, hogy az egykori Corvin Áruház irodaházként folytatja majd „pályafutását”. A műemlék belső látványáról azonban nem kell lemondaniuk a budapestieknek. Kisebb alapterületen ugyan, de ismételten megnyitja majd kapuit a földszinten a Spar, a földszinten pedig ismételten kávéházak, kereskedelmi egységek és egy fitneszterem költözik majd be. Magasabb szolgáltatási minőségben újra látogatható lesz az emeleti terasz is, ahová egy skybar-jellegű bisztrót kívánnak kialakítani. Az ingatlanfejlesztő cég azt is tervezi, hogy valamilyen formában megjelenítteti az egykori Apolló mozi és Michael Curtiz filmrendező szellemi és tárgyi örökségét is. A Corvin 2023 tavaszán nyit ki.

Címlapról ajánljuk

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×