A késő gótikus műalkotás bezárt szárnyai – egyedülálló módon – a Hiszekegy képes ábrázolását mutatják, ezzel segítve az írni, olvasni nem tudó, az imádságot emlékezetből mondó híveket. Évente három alkalommal, a legnagyobb egyházi ünnepeken nyitották csak ki az oltár szárnyait, ekkor Keresztelő Szent János életének állomásai voltak láthatók a főoltár táblaképein. A kisszebeni főoltár a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, Mátyás király uralkodásának végéhez közeledve kezdték el építeni a monumentális, késő gótikus remekművet – mondta az InfoRádiónak az oltár főrestaurátora.

„Körülbelül 11 méter magas és 6 és fél méter széles – ismertette Dabronaki Béla. – Nemcsak Európában, hanem a világon sincs olyan középkori kiállítás, ahol ennyi oltár látható, de ilyen léptékű főoltár egyáltalán nem található közgyűjteményben.”

Vélhetően a magyar múzeumügy leghosszabb ideig tartó restaurálása ért véget most: a kisszebeni főoltárt 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához. A világháborús sérülések és egy korábbi barokk kori átalakítás rombolását is orvosolni kellett az oltár restaurálásakor – magyarázta Dabronaki Béla.

„1944 novemberében, teljesen jogosan, ijedtükben teljesen lebontották ezt a nagy méretű főoltárt. Nem a legszakszerűbben, arra nem volt idő, ezért sajnos akkor is sérült. Az alkatrészeire szedett oltár a múzeum pincéjében kapott helyet. És ugyan végül az épület nem kapott találatot, de mégis, nemcsak az oltár, hanem több műtárgy is megsérült amiatt, hogy az összes ablak betört és így a téli hófúvás mindenhová, többek között a pincébe is bejutott. A behordott hó ráolvadt a műtárgyakra, és nagyon sok minden elpusztult. A barok kori hozzányúlásnak viszont annyi haszna volt, hogy táblaképeket ekkor átfestették, így ez úgymond

védőrétegként óvta a további időszakban az eredeti felületeket"

– tette hozzá Dabronaki Béla.

Az országos nyilvánosság csak a 19. század második felében fedezte fel a kisszebeni Keresztelő Szent János templom kincseit. A főoltárt és a két mellékoltárt 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre szállították Budapestre, először az Iparművészeti, majd rövidesen a Szépművészeti Múzeumba.

Dabronaki Béla elmondta, hogy a tervek szerint a Magyar Nemzeti Galériából a Szépművészeti Múzeumba, a Pergamon csarnokba fog átkerülni a három kisszebeni oltár, de még ott sem biztos, hogy lesz rá elég hely, hogy a hatalmas főoltárt a mellékoltáraival együtt állítsák ki.