Tizenkilenc részkarca és négy eredeti rajza tekinthető meg a mesternek, valamint egy 16. századi velencei mester rajza is, amelyet Rembrandt nádtollal korrigált – ismertette Tóth Bernadett kurátor, aki elmondta, a kiállítás rendezésekor kézenfekvőnek látták, hogy a korabeli rajzoktatás területeit fedjék le. Ennek tükrében a kamarakiállítás részekén megtalálható egy portrészekció, egy aktszekció, egy tájszekció, egy élet után rajzolt figuraszekció, a tárlat központjában azonban narratív kompozíciók állnak, hiszen tanítványai elsősorban történeti festészettel kívántak foglalkozni, miután a korabeli festészeti műfajok hierarchiájának ez állt a csúcsán.

Mint ismert, az Amszterdamban található Rembrandt Ház legfelső emeletén volt kialakítva az a műhely, ahol a művész a tanítványait képezte. Pedagógiájáról napjainkban különféle művek tájékoztatnak, ezekből kiderül, nem volt teoretikus alkat – fogalmazott a kurátor, aki másodlagos forrásként Samuel van Hoogstraten traktátusát a festészetről említette. Hoogstraten Rembrandt egyik tanítványa volt, aki maga is foglalkozott tanítással, az ő leírásában olvashatunk olyan elvekről, amelyeket Rembrandttól (is) tanult. Mindemellett tanítványaitól fennmaradt rajzokon is szerepelnek a mestertől származó instrukciók – tette hozzá Tóth Bernadett.

Szolgai másolásról nem volt szó

Rembrandt viszonylag szabad kezet adott tanítványainak, erősítette meg a kurátor, nem azt várta tőlük, hogy a műveit másolják, hanem pont, hogy kreativitásra ösztönözte őket. Rembrandt rajzait másolták oly módon, hogy variációkat készítettek belőle – magyarázta a szakember. A kiállításon is látható egy rajz Ferdinand Boltól, amely Rembrandt egy Rotterdamban őrzött, azonos témájú grafikájának változata, Az angyal megjelenik Manoahnak és feleségének.

Tóth Bernadett a gyűjtemény egyik kiemelkedő alkotásaként említette a Barent Fabritiusnak tulajdonított Zsuzsanna a fürdőben című rajzát, amely Rembrandt Zsuzsanna a fürdőben című főművének, amit többször is átdolgozott, egy korábbi fázisát őrizte meg.