eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Még az idén hazakerülhet a Seuso-kincs

Még az idén hazakerülhet a vélhetően az egykori Pannoniából származó Seuso-kincs. A késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttesét Zelnik István műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa vásárolná meg.

Zelnik István az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját - egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat - is megvásárolná.

Mint felidézte, másfél éves nyomozást folytatott: nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e. A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, az index.hu hírportál szerint azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó.

"Feltehető, hogy sok apróbb darab - például evőeszközök, poharak - is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért" - vélekedett a műgyűjtő.

Zelnik István azonban hangsúlyozta: igazából akkor lehet "hazatérésről" beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet; ez még hosszú tudományos kutatómunkát igényel.

Mint elárulta, a műkincsnek külön múzeumot hozna létre: jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso Múzeum létesüljön - jegyezte meg.

Ez a világ legjelentősebb késő római kincslelete, ezért egy önálló múzeumot is lehet rá alapozni, amelyet a Budapestre érkező turisták többsége is felkeresne. Ezt lehetne kiegészíteni az 1-5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal, - érmékkel, esetleg egyéb, a kort idéző tárgyakkal, szobrokkal, amforákkal - és létrehozni egy Seuso Múzeumot a legjobb magyar és külföldi szakemberek bevonásával - szólt saját forrásból megvalósítani kívánt terveiről.

Mint hozzátette, a sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, Zelnik István végrendeletében Magyarországra hagyná azt.

Beszámolója szerint a műgyűjtő a kérdésről a "legmagasabb szinteken tárgyalt", a kormánytól azonban egyelőre nem kapott konkrét visszajelzést.

Zelnik István további terveiről szólva elmondta: jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért a napokban 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. "Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek" - fűzte hozzá.

Elárulta, hogy már elindult az esetleges Herendi Múzeumhoz kapcsolódó első önálló vándorkiállítás anyagának feldolgozása. "Ez nem lesz más, mint a gyűjteményemben található mintegy ötszáz Herendi bonbonniére, szelence és porcelándoboz tudományos igényű, de egy vándorkiállítást előkészítő feldolgozása egy önálló kötetben. Ez a munka várhatóan jövő tavasszal lesz készen" - közölte.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×