Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Schmidt: 100-150 évre lesz szükség a titkosszolgálatok megismeréséhez

A titkosszolgálatok színfalak mögötti tevékenységét tárja a nyilvánosság elé Schmidt Mária A titkosszolgálatok kulisszái mögött című könyvében. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak elmondta, legalább száz-százötven évre lenne szükség ahhoz, hogy a titkosszolgálatok 1990 utáni tevékenységét is teljesen megismerhessék.

A Nyugat és a Szovjetunió propagandájának összecsapása és a Rajk-per mellett a titkosszolgálati kulisszák mögött dolgozó hírszerzők és ügynökök szerepéről is ír Schmidt Mária A titkosszolgálatok kulisszái mögött című könyvében. "Azt akartam megmutatni, hogy a nem nyilvánosság előtt zajló operatív tevékenységek, amelyek a XX. században fontosak voltak, nagy hatással voltak mindarra, ami velünk történt" - mondta a történész az InfoRádiónak.

A titkosszolgálatok nem ismertek, nem ismernek határokat. Időhatárokat, időkorlátokat ismernek?


Én a húszas évektől a kilencvenes évekig tartó történésekkel foglalkoztam, a középpontban a Rajk-per és annak amerikai szálai, kapcsolatai állnak. Ezeket a szálakat próbáltam kibogozni, amelyekkel kapcsolatban az volt az érdekes, hogy egészen a kilencvenes évek közepéig szövedéket képeztek bizonyos csoportok között az Egyesült Államokban és Magyarországon.

Sokan úgy vélik, hogy a titkosszolgálatoknak talán túl nagy szerepet tulajdonítunk. Mennyiben haladtak a korral? Mennyiben aktualizálták saját magukat?

A technikai eszközök egyre tökéletesebbek lesznek, de az információ megszerzése - amely a század első felében, illetve a nyolcvanas évekig elsődleges fontosságú volt - mára teljesen megváltozott. Ma az információk megvannak. A kérdés csak az, hogy hogyan elemezzük és értékeljük azokat. Ma nem is annyira a politikai információk megszerzése és a döntéshozatali szintekbe való beépülés a titkosszolgálatok legfontosabb tevékenysége, hanem a gazdasági élet befolyásolása, a különböző fejlesztőcégek belső információinak a megismerése.

Ön szerint ez a tendencia folytatódni fog? Tehát amíg gazdasági problémák vannak, a titkosszolgálatoknak a gazdasággal kell foglalkozniuk?

Ha valaki meg tudja szerezni a technikai innovációkat, az nyilvánvalóan lépéselőnybe kerül. A megbízók dollármilliárdokat tudnak megspórolni, miközben a politikai életnek ma már minden rezdülése a nyilvánosság előtt folyik. Itt elsősorban annak van jelentősége, hogy ki hogy tudja ezeket a meglévő információkat szelektálni és értékelni. Például a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatban sok információ volt, csak nem értékelték azokat megfelelően. Az értékelőknek jelenleg az információk zuhatagával kell szembenézniük.

Mennyi időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a titkosszolgálatok 1990 utáni történetét is meg lehessen egy ilyen könyvben jelentetni?


Száz-százötven év elegendő lesz.

Hanganyag: Szépvölgyi István

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×