A Nyugat és a Szovjetunió propagandájának összecsapása és a Rajk-per mellett a titkosszolgálati kulisszák mögött dolgozó hírszerzők és ügynökök szerepéről is ír Schmidt Mária A titkosszolgálatok kulisszái mögött című könyvében. "Azt akartam megmutatni, hogy a nem nyilvánosság előtt zajló operatív tevékenységek, amelyek a XX. században fontosak voltak, nagy hatással voltak mindarra, ami velünk történt" - mondta a történész az InfoRádiónak.

A titkosszolgálatok nem ismertek, nem ismernek határokat. Időhatárokat, időkorlátokat ismernek?

Én a húszas évektől a kilencvenes évekig tartó történésekkel foglalkoztam, a középpontban a Rajk-per és annak amerikai szálai, kapcsolatai állnak. Ezeket a szálakat próbáltam kibogozni, amelyekkel kapcsolatban az volt az érdekes, hogy egészen a kilencvenes évek közepéig szövedéket képeztek bizonyos csoportok között az Egyesült Államokban és Magyarországon.

Sokan úgy vélik, hogy a titkosszolgálatoknak talán túl nagy szerepet tulajdonítunk. Mennyiben haladtak a korral? Mennyiben aktualizálták saját magukat?

A technikai eszközök egyre tökéletesebbek lesznek, de az információ megszerzése - amely a század első felében, illetve a nyolcvanas évekig elsődleges fontosságú volt - mára teljesen megváltozott. Ma az információk megvannak. A kérdés csak az, hogy hogyan elemezzük és értékeljük azokat. Ma nem is annyira a politikai információk megszerzése és a döntéshozatali szintekbe való beépülés a titkosszolgálatok legfontosabb tevékenysége, hanem a gazdasági élet befolyásolása, a különböző fejlesztőcégek belső információinak a megismerése.

Ön szerint ez a tendencia folytatódni fog? Tehát amíg gazdasági problémák vannak, a titkosszolgálatoknak a gazdasággal kell foglalkozniuk?

Ha valaki meg tudja szerezni a technikai innovációkat, az nyilvánvalóan lépéselőnybe kerül. A megbízók dollármilliárdokat tudnak megspórolni, miközben a politikai életnek ma már minden rezdülése a nyilvánosság előtt folyik. Itt elsősorban annak van jelentősége, hogy ki hogy tudja ezeket a meglévő információkat szelektálni és értékelni. Például a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatban sok információ volt, csak nem értékelték azokat megfelelően. Az értékelőknek jelenleg az információk zuhatagával kell szembenézniük.

Mennyi időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a titkosszolgálatok 1990 utáni történetét is meg lehessen egy ilyen könyvben jelentetni?

Száz-százötven év elegendő lesz.