Ez a Szentföld legnagyobb keresztes vára, a johannita lovagrend "csúcserődítménye". Mielőtt megkapták volna, az Antiochiai Hercegség leggazdagabb családjának volt a székhelye. II. András magyar király keresztes hadjáratáról hazatérőben megszáltl a várban, és évi száz ezüstmárka, "örök időkre" szóló adományt rendelt annak javára.

Az országimázs szempontjából sem rossz dolog a legnagyobb keresztes várban ásatni, hiszen a munkálatokat komoly nemzetközi érdeklődés kíséri, a várat pedig rengeteg turista látogatja.

Mennyi pénzt jelentett akkor száz ezüstmárka?

Ennek kiderítésén dolgozik az egyik diákunk. A márka ugyanis súlybeli mértékegységet jelentett akkor, ráadásul komoly ingadozások mutatkoztak a számításában. Az biztos, hogy több kilónyi ezüstről beszélünk.

Miközben hazafelé tartott a király, egyszeri adományt tett a johannitáknak azért is, hogy hazakísérjék. Egy az 1250-es évek végén kelt oklevélben a pápa figyelmeztette a magyar királyt, aki akkoriban már IV. Béla volt, hogy apja azóta se fizetett a kíséretért. Ha ezért a pápánál reklamáltak a johanniták, így tettek volna egy évente fizetendő adomány elmaradásakor is. Ugyanis a johannita lovagrend volt a középkor egyik legbefolyásosabb és legnagyobb nemzetközi szervezete. Nekik nem fizetni a járadékot olyan volt, mintha most közölnénk a Nemzetközi Valutaalappal, hogy nem törlesztünk. Lenne nyoma, ha nem fizettünk volna. A vár 1285 májusában esett el, így eddig tarthattak az "örök idők" is.

2006-ban nyerték el ezt a munkát. Azóta túl vagyunk jó pár ásatási szezonon. Az eleje volt nehezebb vagy a vége?

Mindenképpen az eleje volt nehezebb, de azóta sem könnyű. Egy komplex kutatási programnak kellett nekilátni hatalmas területen, számos kutatási feladatot kell párhuzamosan folytatni. Összesen negyven magyar szakember dolgozott már az ásatás területén.

A vár maga 5,7 hektáros területen fekszik, azaz kétszer akkora, mint egy másik híres keresztes vár, a Crac des Chevaliers, amelynek híres fotójával szokták illusztrálni a keresztesekről szóló híradásokat. Az első szezonban a betervezett százegynéhány négyzetméter feltárása mellé - ami ráadásul több méteres mélységet jelent - 1030 négyzetméteren kellett leletmentő feltárást csinálnunk. Azóta is nagy probléma, hogy sokszor futunk bele olyan váratlan feladatokba, amelyekre nem számítunk. A feltárás anyagi hátterének előteremtése pedig kínkeserves munka.

Milyen állapotban van most a vár?

A magyaroknak nehéz elképzelni egy ilyen keresztes várat, hiszen a mi várainkat elhordták,

felrobbantották, ami pedig megmaradt, azt Trianonban elvették tőlünk, így a történelmi Magyarország közepén, a mai országban nem sok maradt.

A margati vár egy kihalt vulkán háromszög alakú fennsíkján épült, dupla falgyűrűvel körülvett, gigantikus erődrendszer. Két részből áll, az egyik része már önmagában is hatalmas, kápolnával, konyhával, és egy ma is álló, eredetileg harminc méter magas lakótoronnyal ellátott erődítmény.

A maradék öt hektáron pedig tulajdonképpen egy egész város terült el a falakon belül, műhelyekkel, templomokkal. Épen maradtak meg középkori lakóházak is. Vannak persze későbbi épületek is, mivel 1950-es évekig lakott volt a terület, ekkor viszont kiköltöztették az itt otthonra találó kis arab falut. De velük együtt sincs semmi olyan, ami lerombolná a középkori romantikát. Mindezt persze igencsak benőtte a bozót.Mi a legérdekesebb dolog, amit találtak?

Egyértelműen a várkápolna freskóciklusa. Eddig ugyanis úgy tartották, hogy itt sosem voltak freskók. Ez ráadásul nem csak egy freskó a többi közül, hanem a Szentföld legnagyobb keresztesfreskó-együttese, ami ikonográfiai szempontból is izgalmas. Nincs rá párhuzam ugyanis a keresztes repertoárban, hogy a szentély mellett, az oldalfalon egy komplett pokoljelenetet fessenek meg. De ebből az időből a középkori Európában sem nagyon akadt ekkora pokolábrázolás.

A freskó nagy örömünkre épen maradt ránk, mivel két réteg vakolat fedte. Úgy tűnik, nyugat-európai mesterek festették, ami azért érdekes, mert a keresztes freskófestészetben erős a bizánci hatás, illetve jobbára közel-keleti mesterek készítették azokat.

Vigasztaló lehetett az alkotás ellenpárja, az a mennyország-ábrázolás, amire a szembefalon bukkantunk rá - azt azonban még sok vakolat fedi. Valószínűleg ugyanannak a kéznek a munkája, mint a pokol. Itt jobban beázott a fal, rosszabb a vakolat, amin a freskó van, így amit feltárunk, azt azonnal konzerválni kell. Rengeteg pénzre van szükség ahhoz, hogy ezt a magyarok által kikapart gesztenyét ne mások sütögessék meg

Miért készülhetett a pokolfreskó?

Talán miheztartás végett, figyelmeztetésként. Három csíkban fut a jelenet, legfelül egy kihalt erdő van, ahol még a fák is halottak, csonkolt ágakkal. Azokra vannak felakasztva a bűnösök, tetteiknek megfelelően: akit a nyelvénél fogva húztak fel, az nyilván káromkodott. Mellette valakinek kígyók harapdálják a bekötött szemét. A freskót keretező szegélyre pedig egy, talán túlságosan hiú férfiút akasztottak fel a hajánál fogva.

A középső sorban egy hatalmas kerékből háromszög alakú pengék állnak ki, arra vannak fölakasztva az összekötözött bűnösök. Mellettük egy tűzben egy meztelen püspököt kínoz nem kevesebb, mint négy ördög - egyiküknek pedig három arca van: a fején, a lágyékán - ami még nem volna különös a középkorban - és a mellkasán is.

Lehet, hogy egy konkrét személyt szerettek volna itt megjeleníteni, van is jelöltünk rá: Antiriusz, egy közeli város püspöke. Õ volt az, aki elintézte, hogy a johanniták kapják meg Margat várát, ugyanis azért a templomos lovagrend is versengett. Egy év múlva a szultán, Szaladdin seregei végigmasírozván a tengerparton porig égették a várost, Valíniát. A püspök kénytelen volt fölmenekülni a várba. Ekkor kezdődtek a feszültségek a korábbi barátok közt, az 1190-es években.

Az összeveszés oka a pénz: kié legyen a megcsappant tizedjövedelem, amire joggal tartott igényt a püspökség és a lovagrend is. Valószínűleg a püspök húzta a rövidebbet. Talán fricskából festethették őt fel a falra a johanniták.

Hogyan fogadta a fölfedezést a nemzetközi tudományos közvélemény?

Elképedéssel, ugyanis ritka, hogy freskóra akadjunk a Szentföldön, minthogy alapvetően muszlim befolyás alatt álló területről van szó. Ráadásul a muzulmánok gondoskodtak róla, hogy képi ábrázolás ne maradjon a később mecsetként használt templomokban. Margat várkápolnáját is átalakították. Emiatt és további eredményeink miatt is több nemzetközi tudományos intézet is bejelentkezett nálunk, hogy szívesen részt vennének a munkálatokban.

Szeretnénk azonban, ha a kutatás alapvetően magyar kézben maradna. Szeretnénk minél több diákot kivinni, hiszen egy ilyen témában írt doktori dolgozatra az egész világ odafigyel.

Meddig kaptak lehetőséget a feltárásra?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és így a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió koncessziója végtelenített, pontosabban addig tart, ameddig a bizalom: amíg meg vannak elégedve a munkánkkal a szír kollégák. Vannak olyan hasonló missziók a Közel-keleten, amelyek évtizedek óta folynak. Viszont minden évben legalább egy szezont, másfél-két hónapot kutatnunk kell, hogy folyamatos legyen a feltárás. A szír kormány idővel az ország egyik elsőszámú turisztikai célpontját szeretné itt kiépíteni. Olyan dokumentációt szeretnénk készíteni, amely alapján a vár a világörökség részévé válhat.