Infostart.hu
eur:
385.84
usd:
332.35
bux:
121831.43
2026. január 16. péntek Gusztáv
Israeli-Palestinian conflict concept.
Nyitókép: Tuomas A. Lehtinen / Getty Images

Tömegtüntetés volt Izraelben - egyre nő az országban a politikai feszültség

Félmillióan tüntettek Izraelben azután, hogy katonák egy gázai alagútban rábukkantak hat kivégzett izraeli túsz holttestére. A szakszervezetek emellett általános sztrájkot hirdettek hétfőre, amelyet egyes kormánytagok megpróbáltak megakadályozni.

Az izraeli utcákat vasárnap megtöltötték azok a tüntetők, akik a kormányt hibáztatják a Hamász által elrabolt és most felfedezett hat túsz haláláért, illetve a többiek folytatódó fogva tartásáért. A felvonulók azt követelték, hogy a Netanjahu-kormány kössön alkut a fennmaradó 101 túsz hazahozásáért.

Magára a kormányfőre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fogadjon el egy tűzszüneti egyezményt és állítsa le a 11 hónapja folyó háborút. Ő azonban azt mondta, hogy „aki túszokat gyilkol meg, az nem akar tűzszünetet” és azt mondta, hogy „levadásszák” felelősöket.

Csak Tel Avivban 300 ezren tiltakoztak. A rendőrök vízágyúkat vetettek be a tömeg ellen és több helyszínen, 24 embert tartóztattak le. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a túszokat egy-két nappal azelőtt lőhették agyon, hogy rájuk bukkantak, miközben Gázában felfüggesztették a műveleteket a gyermekbénulás elleni védőoltás-program idejére.

Hármuk neve szerepelt a legútóbbi, elutasított tűzszüneti egyezményben szereplő fogolycsere-listán. 11 hónapon át raboskodtak, „zaklatás, kínzás és éheztetés közepette. Halálukhoz az vezetett, hogy késett a legutóbbi tűzszüneti alku aláírása” – állt a Túszok Családjai Fórum nyilatkozatában.

Az egyre nagyobb közfelháborodás közepette az izraeli Szakszervezetek Szövetsége hétfőre általános sztrájkra hívott fel. A felhíváshoz csatlakozott Jair Lapid ellenzéki vezető. A főnökével gyakran szembehelyezkedő Joáv Gallant védelmi miniszter pedig a túszokról szóló megállapodást sürgetett.

A keményvonalas izraeli pénzügyminiszter, Bezalel Szmotrics közben a sztrájk betiltását kérte a főügyészségtől.

Az, hogy most megtalált halott túszok között volt Hersh Goldberg-Polin, egy fiatal amerikai a Hamászt keményen elítélő nyilatkozatra késztette Joe Biden amerikai elnököt és Kamala Harris alelnököt, a demokraták elnökjelöltjét.

„A Hamász egy gonosz terrorszervezet... elítélem brutalitását, ahogy az egész világnak el kell ítélnie. 1200 ember lemészárlásától kezdve a szexuális erőszakon át a túszejtésig és a mostani gyilkosságokig, világos és hátborzongató a Hamász elvetemültsége” írta Kamala Harris. Hozzátette, hogy fel kell számolni a szervezet jelentette fenyegetést és az nem irányíthatja Gázát.

Harris eddig igyekezett úgy viselkedni, hogy visszaszerezze a Joe Bidentől elpártolt Gáza-párti szavazók voksait a novemberi elnökválasztáson. Legutóbbi vizitjén például meglehetősen fagyosan fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Tudósítónktól
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Egyes értesülések szerint az utolsó pillanatban beszélték le Donald Trumpot az Irán elleni csapásról, katonai források viszont arra utalnak, hogy az amerikai haderő a karibi missziója miatt nem rendelkezik elegendő eszközzel a Közel-Keleten. A Pentagon mindenesetre most repülőgép-hordozót indít a térségbe.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
A politika forgatja fel a nemzetközi devizapiacokat – mit csinál a forint?

A politika forgatja fel a nemzetközi devizapiacokat – mit csinál a forint?

A héten a befektetők az Irán körüli feszültségekre és a Japánra figyelnek, ahol az a kérdés, hogy Tokió közbelép-e a jen gyengülésének megállítása érdekében. A ma érkező amerikai ipari termelési adaton kívül várhatóan ezzel két forró témával kapcsolatos hírek mozgathatják a nemzetközi devizapiacokat. A forint az elmúlt 5 napban enyhe erősödést mutat az euróval szemben, míg a dollárnál éppen fordított jelenséget figyelhetünk meg. A devizapiaci fejleményekről a nap folyamán folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×