Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Rendőrök kísérik a németországi Solingenben két nappal korábban elkövetett késes támadás gyanúsítottját egy rendőrségi járműhöz Karlsruhéban 2024. augusztus 25-én. A 26 éves férfi önként adta fel magát a hatóságoknak, miután augusztus 23-án az észak-rajna-vesztfáliai város fennállásának 650. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen válogatás nélkül járókelőket szúrt le egy késsel. A támadó három ember halálát okozta és nyolcat megsebesített, a súlyosan sérültek már mind túl vannak az életveszélyen.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Uli Deck

Kis Benedek József: a merényletek is mutatják, hogy erősödik a radikalizáció Európában

Európa számos pontján, így Németországban és Franciaországban is terrortámadások történtek az elmúlt időszakban, és mintha Európában megint aktívabb lenne az Iszlám Állam. Ezek kapcsán kérdezte az InfoRádió Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértőt, címzetes egyetemi tanárt, az MTA doktorát.

Összehangolt támadást mutat az, hogy Birminghamben is késes támadás történt és Londonban is, ahogy Németországban is. A nagy mindig kérdés az, hogy kik állnak az ilyen támadások mögött - a németországinál már kiderült, hogy az Iszlám Állam, amely magára vállalta az elkövetést – mondta az InfoRádióban Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Hozzátette: mindemellett indítékként számolni kell azzal, hogy továbbra is zajlanak a palesztinok elleni támadások Gázában – eddig körülbelül 40 ezer palesztint öltek meg –, és az Iszlám Állam is felvállalta a bosszút. Emiatt áttevődött a támadások módszere Európára, a számuk pedig egyre növekszik.

A szakértő kiemelte: azért alkalmaznak kést, mert azt a legegyszerűbb beszerezni. Ma már Európában robbanóanyagot, lőszert venni sokkal nehezebb és kockázatos a tárolásuk is, egy kést viszont bárki birtokolhat.

Kis-Benedek József emlékeztetett: Németországban egy ideje téma, hogy szabályoznák a kések birtoklását, ez a vita a solingeni támadás kapcsán ismét lendületet kapott. Meg fogják határozni, hogy milyen késsel rendelkezhetnek az emberek, és azt is, hogy nem vihetik magukkal például tömegrendezvényekre. Eddig 12 centiméter pengehosszúságú kést lehetett használni, ezt most le akarják csökkenteni hat centire, illetve nem akarják megengedni azt, hogy tömegrendezvényeken bárki is késsel jelenjen meg. Hogy ezt hogyan tudják elérni, az már egy más kérdés, de a hatóságok foglalkoznak vele, ahogy a korábbi módszerek ellen – például a gépkocsis úgynevezett rajtaütések ellen – is felléptek, ebben összefogás van európai szinten – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Megjegyezte:

Németországban körülbelül 13 ezer támadás történt a tavalyi évben, idén ehhez képest nagyjából 6 százalékos növekedés tapasztalható a késes (bár nem feltétlenül halálos) támadások számában.

Néhány évvel ezelőtt mindenki rettegve emlegette az Iszlám Államot, aztán mintha egy kicsit háttérbe szorult volna a nyilvánosságban, és úgy tűnhetett, hogy nem is annyira veszélyes már. Most azonban fokozódik az aktivitása – erősítette meg Kis Benedek József, kiemelve: nem feltétlen a Közel-Keleten és nem feltétlen Irakban, Szíriában, ahonnan indultak, hanem úgynevezett leányvállalatok szervezik meg ezeket a merényleteket más országokban.

"A radikalizáció erősödik egész Európában. A radikalizáció lényege az, hogy erre hajlamos embereket elérjenek, felkészítsék, és látszik, hogy most – talán központi irányítással – interneten tartva a kapcsolatot, arra ösztönzik őket, hogy használják a kést, mint fegyvert a támadás eszközéül" – mutatott rá.

A válasznak az MTA doktora szerint a merényletekhez használt eszköz visszaszorításáról kell szólnia, a kések birtoklásának szabályozásáról és tömegrendezvényekre való vitelének tiltásáról. A hatóságoknak van kimuatása arról, hogy ezeket a késes támadásokat rendezvények alkalmából hajtják végre, és főképp belvárosokban. Ez volt látható a solingeri támadás esetében, de Birminghamben is hasonló volt. Más témként említette a zsidó létesítmények elleni támadásokat: ilyeneket már ígértek az Iszlám Állam részéről, és ennek látjuk most a jeleit például Franciaországban. Vagyis szigorítások várhatók, szorosabb ellenőrzést fognak végezni, illetve a nyilvántartásokban jobban figyelik, kik azok, akik ilyen feladatot hajthatnak végre. Elsősorban a radikalizálódott személyek ellenőrzésére kell gondolni.

A németországi merénylőről kiderült, hogy tavaly már ki kellett volna toloncolni, de ez nem történt meg. Kis Benedek József szerint az ilyen kitoloncolás nem egyszerű dolog, nehéz végrehajtani, de ettől függetlenül meg kell tenni, erre biztos nagyobb figyelmet fognak fordítani. Ugyanakkor

nincs annyi rendőr a világon, amely a késes támadásokat mind meg tudná állítani olyan helyeken, ahol nagyszámú migráns tartózkodik,

mondjuk Svédországban vagy Németországban, de Franciaországot is említette példaként Kis Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×