Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Rendőrök kísérik a németországi Solingenben két nappal korábban elkövetett késes támadás gyanúsítottját egy rendőrségi járműhöz Karlsruhéban 2024. augusztus 25-én. A 26 éves férfi önként adta fel magát a hatóságoknak, miután augusztus 23-án az észak-rajna-vesztfáliai város fennállásának 650. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen válogatás nélkül járókelőket szúrt le egy késsel. A támadó három ember halálát okozta és nyolcat megsebesített, a súlyosan sérültek már mind túl vannak az életveszélyen.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Uli Deck

Kis Benedek József: a merényletek is mutatják, hogy erősödik a radikalizáció Európában

Európa számos pontján, így Németországban és Franciaországban is terrortámadások történtek az elmúlt időszakban, és mintha Európában megint aktívabb lenne az Iszlám Állam. Ezek kapcsán kérdezte az InfoRádió Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértőt, címzetes egyetemi tanárt, az MTA doktorát.

Összehangolt támadást mutat az, hogy Birminghamben is késes támadás történt és Londonban is, ahogy Németországban is. A nagy mindig kérdés az, hogy kik állnak az ilyen támadások mögött - a németországinál már kiderült, hogy az Iszlám Állam, amely magára vállalta az elkövetést – mondta az InfoRádióban Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Hozzátette: mindemellett indítékként számolni kell azzal, hogy továbbra is zajlanak a palesztinok elleni támadások Gázában – eddig körülbelül 40 ezer palesztint öltek meg –, és az Iszlám Állam is felvállalta a bosszút. Emiatt áttevődött a támadások módszere Európára, a számuk pedig egyre növekszik.

A szakértő kiemelte: azért alkalmaznak kést, mert azt a legegyszerűbb beszerezni. Ma már Európában robbanóanyagot, lőszert venni sokkal nehezebb és kockázatos a tárolásuk is, egy kést viszont bárki birtokolhat.

Kis-Benedek József emlékeztetett: Németországban egy ideje téma, hogy szabályoznák a kések birtoklását, ez a vita a solingeni támadás kapcsán ismét lendületet kapott. Meg fogják határozni, hogy milyen késsel rendelkezhetnek az emberek, és azt is, hogy nem vihetik magukkal például tömegrendezvényekre. Eddig 12 centiméter pengehosszúságú kést lehetett használni, ezt most le akarják csökkenteni hat centire, illetve nem akarják megengedni azt, hogy tömegrendezvényeken bárki is késsel jelenjen meg. Hogy ezt hogyan tudják elérni, az már egy más kérdés, de a hatóságok foglalkoznak vele, ahogy a korábbi módszerek ellen – például a gépkocsis úgynevezett rajtaütések ellen – is felléptek, ebben összefogás van európai szinten – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Megjegyezte:

Németországban körülbelül 13 ezer támadás történt a tavalyi évben, idén ehhez képest nagyjából 6 százalékos növekedés tapasztalható a késes (bár nem feltétlenül halálos) támadások számában.

Néhány évvel ezelőtt mindenki rettegve emlegette az Iszlám Államot, aztán mintha egy kicsit háttérbe szorult volna a nyilvánosságban, és úgy tűnhetett, hogy nem is annyira veszélyes már. Most azonban fokozódik az aktivitása – erősítette meg Kis Benedek József, kiemelve: nem feltétlen a Közel-Keleten és nem feltétlen Irakban, Szíriában, ahonnan indultak, hanem úgynevezett leányvállalatok szervezik meg ezeket a merényleteket más országokban.

"A radikalizáció erősödik egész Európában. A radikalizáció lényege az, hogy erre hajlamos embereket elérjenek, felkészítsék, és látszik, hogy most – talán központi irányítással – interneten tartva a kapcsolatot, arra ösztönzik őket, hogy használják a kést, mint fegyvert a támadás eszközéül" – mutatott rá.

A válasznak az MTA doktora szerint a merényletekhez használt eszköz visszaszorításáról kell szólnia, a kések birtoklásának szabályozásáról és tömegrendezvényekre való vitelének tiltásáról. A hatóságoknak van kimuatása arról, hogy ezeket a késes támadásokat rendezvények alkalmából hajtják végre, és főképp belvárosokban. Ez volt látható a solingeri támadás esetében, de Birminghamben is hasonló volt. Más témként említette a zsidó létesítmények elleni támadásokat: ilyeneket már ígértek az Iszlám Állam részéről, és ennek látjuk most a jeleit például Franciaországban. Vagyis szigorítások várhatók, szorosabb ellenőrzést fognak végezni, illetve a nyilvántartásokban jobban figyelik, kik azok, akik ilyen feladatot hajthatnak végre. Elsősorban a radikalizálódott személyek ellenőrzésére kell gondolni.

A németországi merénylőről kiderült, hogy tavaly már ki kellett volna toloncolni, de ez nem történt meg. Kis Benedek József szerint az ilyen kitoloncolás nem egyszerű dolog, nehéz végrehajtani, de ettől függetlenül meg kell tenni, erre biztos nagyobb figyelmet fognak fordítani. Ugyanakkor

nincs annyi rendőr a világon, amely a késes támadásokat mind meg tudná állítani olyan helyeken, ahol nagyszámú migráns tartózkodik,

mondjuk Svédországban vagy Németországban, de Franciaországot is említette példaként Kis Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×