Egy nemrég készült felmérésből az derült ki, hogy az ukránok széles körben elutasítják a teljes megadásra vonatkozó orosz követeléseket. A nagy többség észszerűtlennek és elfogadhatatlannak tartja a Kreml feltételeit – közölte az Institute for the Study of War (ISW). A Dzerkalo Tyizsnya (A hét tükre) című ukrán online újság által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit e hét elején tették közzé.

Az amerikai kutatóközpont kiemelte: a válaszadók 83 százaléka elutasította Vlagyimir Putyin azon igényét, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékből, ezzel olyan területeket is átadva az oroszoknak, amelyek jelenleg még ukrán ellenőrzés alatt állnak. Az orosz elnök júniusban a béketárgyalások előfeltételeként azt követelte:

Kijev ismerje el Moszkva területi igényeit, szerelje le a hadseregét és garantálja, hogy nem fog belépni a NATO-ba.

A megkérdezettek 58 százaléka azt is elutasította: rögzítsék az alkotmányban Ukrajna semlegességét, el nem kötelezettségét és azt, hogy lemond az atomfegyverek birtoklásáról. A többség úgy látja, hogy a Kreml feltételei egyenértékűek Ukrajna kapitulációjával. Az amerikai kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy Putyin elnök továbbra sem akar kompromisszumokat kötni, csakis az orosz érdekek maradéktalan teljesülése esetén hajtandó véget vetni a háborúnak.

Ezt a következtetést erősíti a Kreml szóvivőjének hét végi kijelentése is. Dmitrij Peszkov azzal vádolta a NATO-t, hogy nem tartja tiszteletben „Oroszország legfőbb aggodalmát”, amikor lehetségesnek nevezete Ukrajna felvételt a szövetségbe. Moszkva szerint az észak-atlanti szövetség viselkedése miatt nincs értelme tárgyalásokat kezdeni az ukrajnai háború befejezéséről.

A washingtoni elemzők szerint Vlagyimir Putyin ki akarja zárni, hogy Kijev a nemzetközi jogra hivatkozhasson a béketárgyalásokon.

Ha ugyanis az ukránok elfogadnák az oroszok észszerűnek nevezett követeléseit, és behódolnának nekik, úgy elveszítenék azt a lehetőséget, hogy országuk határait az 1991-ben kötött nemzetközi szerződésnek megfelelően lehessen garantálni.

Az ISW ezzel kapcsolatban idézi Volodimir Zelenszkijt, aki hétfőn azt hangoztatta, hogy kész a béketárgyalásokra, de nem az oroszok feltételei, hanem csakis a nemzetközi jog alapján. Az ukrán elnök úgy vélte, hogyha elfogadnák a Kreml követeléseit, akkor az egyenlő lenne a teljes megadással. Zelenszkij ehelyett azt szorgalmazta, hogy ez év novemberére hívjanak össze egy újabb nemzetközi békekonferenciát, amelyen már Oroszországnak is képviseltetnie kellene magát.

Az amerikai kutatóközpont arra hívta fel a figyelmet, hogy az újabb békecsúcs előtt az ukránok egy sor fontos megállapodást akarnak kötni.

Például július végén, egy Katarban rendezendő konferencián, az energiabiztonságról szeretnének megállapodni, míg egy hónappal később Törökországban a hajózás szabadságának biztosításáról, illetve a hadfoglyok cseréjéről próbálnának megegyezni. Szeptemberben pedig Kanadában tárgyalnának az oroszokkal az elhurcolt ukrán gyerekek hazahozataláról.

Az ISW tanulmánya azonban csalódottan állapítja meg, hogy az oroszok egyelőre hallani sem akarnak egy újabb nemzetközi békekonferenciáról. Moszkvában bejelentették, hogy azért nem vesznek részt a második békecsúcson sem, mert azt továbbra sem az oroszok feltételeinek megfelelően rendeznék.

Ezzel szemben az ukránok azzal érvelnek, hogy a béketárgyalásokat csak a nemzetközi jog azon előírásainak megfelelően lehetne megkezdeni, amelyeknek Oroszország is részese. Viszont az ukrán területek megszállása, az ország elleni folytatott háború éppenhogy ellenkezik ezekkel. Az amerikai kutatóközpont ezt azzal egészítette ki, hogy ha elfogadnák Moszkva követeléseit, azzal megpecsételnék a megszállt területeken maradt ötmillió ukrán állampolgár sorsát is.