eur:
396.49
usd:
368.91
bux:
69661.21
2024. június 20. csütörtök Rafael
A szlovák államfőválasztáson győztes Peter Pellegrini parlamenti elnök, a Hang (Hlas-SD) párt vezetője felvételre érkezik a JOJ tévécsatorna pozsonyi stúdiójába 2024. április 7-én, a voksolás második fordulóját követő napon. Pellegrinit június 15-én iktatják be az államfői hivatalba.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Tárnok Balázs az Arénában: Peter Pellegrini akár két elnöki ciklusra is készülhet Pozsonyban

A béke és a háború kérdése volt a fő mozgósító téma a szlovákiai elnökválasztás második fordulójában, és Peter Pellegrini tudott több választót tudott az urnákhoz szólítani – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője beszélt a felvidéki magyarok érdekérvényesítési kihívásairól, a magyar–szlovák viszony változásáról és a V4-ek jövőjéről is.

Kiemelkedő választási részvétel mellett Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új államfője. A közvetlen szlovák államfőválasztás szombati második fordulójának végleges eredményei szerint Peter Pellegrinire a választáson résztvevők 53,12 százaléka voksolt, ellenfele, Ivan Korcok pedig a leadott szavazatok 46,87 százalékát kapta meg. A részvételi arány 61,14 százalékos lett, ami a második legmagasabb a közvetlen szlovákiai államfőválasztások történetében.

"Az első fordulóban még 5,5 százalékpontos különbség volt Ivan Korcok javára, de Peter Pellegrini sokkal jobban mozgósított" – magyarázta Tárnok Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője arra emlékeztetett, hogy az utolsó közvélemény-kutatások még azt mutatták, hogy rendkívül szoros lehet a verseny. Végül az országos részvételi arány döntött, és ez Peter Pellegrininek kedvezett: az első fordulóban 52 százalékos volt az országos részvételi arány, ez a második fordulóra 61,1 százalékra futott fel. A szakértő szerint a választási kampány témái meg tudták mozgatni a szlovák közvéleményt, el tudták hitetni a választókkal, hogy ez egy sorsdöntő választás, amely nemcsak egy szimbolikus államfői szerepről szól.

"Az első fordulóban a szavazatok 80 százaléka összpontosult a két jelöltnél, a folytatásban a feladat az volt, hogy megszólítsák ezt a 20 százalékot és világos volt, hogy Peter Pellegrininek több szabad vegyértéke van ezekhez a választói közösségekhez, de akkor is hiteles információkkal, hiteles üzenetekkel kellett ezeket az embereket megszólítania. Úgy tűnik, hogy ez sikerült, és nemcsak őket szólították meg, de még sokkal több választópolgárt is bevontak a második körös szavazásba" – mondta Tárnok Balázs.

A szakértő szerint a második fordulóban rendkívüli mozgósító erejű volt a béke és háború kérdése.

Még Ivan Korcok is elismerte, hogy ellenfele sikeresen tudta elhitetni az ország közvéleményével, hogy ő a háború jelöltje, a háború pártján áll. Noha a szlovák államfő nem tud olyan helyzetet teremteni politikai értelemben, amivel bele tudja sodorni Szlovákiát a háborúba a békepárti Fico-kormány akarata ellenére, de Peter Pellegrini kampánya el tudta hitetni a választókkal, hogy valóban Szlovákia biztonsága és békéje a választás tétje.

Tárnok Balázs azt is felidézte, hogy Peter Pellegrini 2020-ban kilépett a Smerből, és saját pártot alapított, amely 2023 januárjáig minden közvélemény-kutatást vezetett, és úgy tűnt, hogy Robert Fico és a Smer eltűnik a süllyesztőben, de aztán jött a háborús hangulat. Ráadásul a szakértő szerint 2020 és 2023 között gyenge kormány volt hatalmon, és az emberek iszonyatos mértékben csalódottak voltak. "Erről is szólt a 2023-as parlamenti választás, inkább legyen egy kompetens maffiakormányunk, mint egy inkompetens káoszkormányunk. Az emberek a stabilitást akarták választani" – tette hozzá, és jelezte, most is ez volt az egyik üzenet, hogy ne arról szóljon a napi szlovák politika, hogy az államfő és a kormányfő egymást gyilkolja a politikai arénában. Szerinte a külpolitikai irányultság szempontjából Fico fogja képviselni az erősen Nyugat-ellenes, Amerika-ellenes, ukránellenes narratívákat, Peter Pellegrini pedig ennek ellensúlyozására lesz a nyugatosabb arca a tandemnek.

Összenő, ami öszetartozik

Emellett Robert Ficónak az is előnyös, hogy Peter Pellegrini lesz az államfő, mert muszáj lemondania a Hlas elnökségéről, párttagságáról is, így Hlast, amelyet korábbi Smer-politikusok alkotnak, könnyen bekebelezheti a jelenlegi kormányfő és politikai mozgalma. Tárnok Balázs szerint van még jelentős támogatottsága a Hlasnak – a Smernek 22, a Hlasnak 17 százalékot mértek április elején –, de az évek alatt eltűnhet az érdemi különbség a két párt között, és "Robert Fico reméli, hogy összenő újra, ami összetartozik".

A szakértő beszélt a leköszönő köztársasági elnökről. 2019-ben Zuzana Caputová akkor éppen a regnáló Smer-kormány ellenében kampányolva nyert, de most nem akart újraindulni, de azt nem zárja ki, hogy a későbbiekben visszatér a pártpolitikába. A Progresszív Szlovákia jelöltjeként 2019-ben robbant be a szlovák belpolitikába, és azóta is szoros kapcsolatot tart fenn a párttal. "A nagy kérdés az, hogy vállal-e a továbbiakban, illetőleg ha vállal, akkor mikor vállal újra pártpolitikai szerepet" – tette hozzá.

Szintén fontos kérdés szerinte, hogy mi lesz a mostani vesztessel, Ivan Korcokkal, aki mégis kapott 1,2 millió szavazatot. Tárnok Balázs úgy véli, noha most szünetet tart, de Ivan Korcok is vissza fog térni a pártpolitikába.

PeterPellegrini a szakértő szerint már két ciklusban gondolkodik, most a legfőbb kihívása az lesz, hogy olyan köztársasági elnöke legyen Szlovákiának, aki megfelelő viszonyt tud fenntartani a kormánnyal, de mégis szüksége lesz arra, hogy valamilyen távolságot is tartson RobertFicótól, és elkerülje annak a vádját, hogy a kormányfő kézi irányítása alatt működik.

"Ha kevés támadási felületet ad az ellenzéki oldalnak, akkor lehet esélye arra, hogy ez egy kétciklusos elnökség legyen"

– jelentette ki Tárnok Balázs.

Mit nyerhetnek a felvidéki magyarok?

A Magyar Szövetség Peter Pellegrinit támogatta az első forduló után, de a szlovákiai magyar választók ról nem lehet azt mondani, hogy egységesen álltak be a győztes mögé. Tárnok Balázs szerint még inkább kérdéses, hogy a hivatalos támogatásért mit várhatnak a felvidéki magyarok, mert korábban a Smer-kormányok nem igazán kedveztek a szlovákiai magyar érdekeknek. A magyar elnökjelölt, Forró Krisztián arról beszélt, hogy partnerként tekint az állam- és a kormányfő a magyarokra, de a szakértő szerint nagy kérdés, hogy "a vélt vagy valós partnerségből marad-e valami a mindennapokra".

A magyar államfőjelölt három százalékot szerzett az első fordulóban, de 2010 óta a szlovák törvényhozásban nincs etnikai alapon szervezett magyar párt, és óriási probléma, hogy a szlovákiai magyar politikai érdekérvényesítő képesség jelentősen korlátozott. Tárnok Balázs szerint azonban az igazán aggasztóbb tendencia az, hogy a többségi társadalomban észlelhető törésvonalak egyre inkább megjelennek a szlovákiai magyar társadalmon belül, és ezért

óriási kihívás a Magyar Szövetség mint egységpárt gondolata, hiszen a világnézeti különbségeket ki kell zárni a képletből.

"Óriási kihívás, hogy kívül tudják-e tartani ezeket a törésvonalakat, az ideológiailag megosztó kérdéseket, különösen egy olyan időszakban, amikor folyamatosan európai, nemzetközi kontextusban is ilyen kérdésekkel találkozhatunk, világnézetileg megosztó kérdésekkel" – vélekedett a szakértő.

A következő lépés a június 8-i európai parlamenti választás lesz, és ha a szövetség listájára ugyanúgy 66 ezer ember szavazna, mint Forró Krisztiánra az első fordulóban, akkor az éppen elég lenne ahhoz, hogy mandátumot szerezzen a magyar etnikai párt.

Javuló magyar–szlovák viszony

Tárnok Balázs úgy látja, hogy a szlovákiai államfőválasztás érdemben nem változtat a visegrádi négyek együttműködésén, mert ahogy az látható volt a februári prágai csúcstalálkozón, hogy van egy cseh–lengyel, illetve egy szlovák–magyar tandem. "Erős a szlovák–magyar szövetség, erre az elnökválasztás különösebb hatással nincs" – mondta a szakértő. Ez viszont erősítheti a magyar–szlovák viszonyt, amelynek viszont épp az alapja, hogy a kényes kérdéseket, a szlovákiai magyarság másodrendű érzését a mindennapok során bebetonozó kérdéseket, érintetlenül hagyják a felek, nem veszik napirendre.

"Ezért a felvidéki magyar politikai érdekképviseletnek a körme szakadtáig kell küzdeni azért, hogy ezeket a kérdéseket valamilyen formában, még akkor is, hogyha ez adott esetben anomáliákat okoz a szlovák–magyar kétoldalú kormányközi viszonyban, napirenden tartsa, mert ha ezt nem teszi, akkor ez a másodrendű érzés állandósul, és ebből fognak menekülni a felvidéki magyarok, és nehogy úgy meneküljenek, hogy egyre inkább igazodnak a többségi narratívákhoz" – mondta Tárnok Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.20. csütörtök, 18:00
Demkó Attila
a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. június 19. 20:37
×
×
×
×