Elsőként az orosz nyelvű War History Weapons Telegram-csatorna (@warhistoryalconafter) számolt be arról, hogy az Azovi-tenger északkeleti sarkában lévő Taganrog város közelében partra vetődött egy R-360 Neptun ukrán cirkálórakéta roncsa. A portál szerint a fegyvert az orosz légvédelem lőtte le, és az, hogy többé-kevésbé épségben sikerült megtalálni, nagy fogást jelent. Ilyen cirkálórakéta (ukrán közlés szerint két darab) okozta ugyanis a Moszkva cirkáló és még több más orosz hadihajó vesztét.

Az amerikai The War Zone emlékeztet rá ugyan, hogy a Neptunt az orosz H-35 alapján fejlesztették ki, de igazából a két fegyver csak külsőleg hasonlít egymásra. A nagy különbség a burkolat alatt, az irányító- és navigációs rendszerben van, amely teljes egészében ukrán tervezésű. Inerciális navigáció vezeti a robotrepülőgépet a cél közelébe, ahol bekapcsol a saját lokátora és annak segítségével pontosítja az útvonalat. A becsapódás előtt pedig infravörös képalkotó rendszerrel azonosítja a célt.

Az útvonalat végig alacsonyan, a radarok érzékelő szintje alatt teszi meg. A repülési magassága 10-15 méter, a cél közelében viszont 3-4 méterre süllyed. Éppen ezért az útjába kerülő magasabb akadályokat már nem felülről, hanem oldalról kerüli ki. Igazából nem is rakéta, mivel a meghajtásról egy kis méretű gázturbina gondoskodik és hangsebesség alatti tempóval repül. Így az ilyen fegyverekre talán pontosabb a manőverező robotrepülőgép elnevezést használni.

Az ukránok eredetileg partvédelmi célokra, hajók ellen fejlesztették a Neptunt, de a program kezdete után nem sokkal már arról számoltak be, hogy lesz földi, tengeri és légi indítású változata is. A 700 kilogramm súlyú fegyver harci része 160 kilogramm, ami elég egy ötezer tonna alatti hajó megsemmisítéséhez.

A szárazföldi indítású, partvédelmi rendszer szállító-indító járműve egy 8×8-as hajtásképletű terepjáró tehergépkocsin alapul. A 27 tonna teherbírású jármű négy robotrepülőgépet hordoz. Az amerikai portálnak nyilatkozó egyik ukrán illetékes elmondta, hogy a szárazföldi változat GPS-navigációt is kapott, hatótávolsága pedig a korábbi 300-ról 360 kilométerre nőtt.

A The War Zone elképzelhetőnek tartja, hogy egy ilyen, szárazföldi célok elleni R-360-ast indítottak Taganrog irányába is. A várost egyébként már többször támadták az ukránok, az ott lévő fontos katonai és haditengerészeti bázisok miatt. Ez a videó akkor készült, amikor az ukránok a város repülőterét vették célba:

Smoke coming out from Taganrog Airport, possible Ukrainian missile strike. pic.twitter.com/4SSRblYsQx

— Aldin ?? (@aldin_aba) March 1, 2022

A Neptunok kétségtelenül legnagyobb fegyverténye a Moszkva rakétás cirkáló elsüllyesztése volt. Különösen az növeli ennek a hadi sikernek a jelentőségét, hogy a hajó elsősorban légvédelmi feladatokat látott el, vagyis a Moszkva cirkálónak kellett volna megóvani a flotta többi egységét az ukrán cirkálórakétáktól.

Kérdés, hogy az oroszok mire mennek a partra sodródott robotrepülőgép maradványaival. A képek alapján ugyanis a fegyver legfontosabb része, az irányító- és navigációs rendszert is tartalmazó orrszekció hiányzik. Persze az sem kizárt, hogy azt, még felvétel készítése előtt, az oroszok távolították el. Ha ez sikerült nekik, akkor lehetőségük nyílhat az elektronika tanulmányozására. Feltéve, hogy az nem sérült meg végzetesen a tengerbe csapódáskor, vagy nem tette teljesen tönkre a sós víz.

#War The wreckage of the Ukrainian AShM R-360 "Neptune", shot down and then carried out by waves on the coast of the Sea of Azov. Video: @warhistoryalconafter pic.twitter.com/eolRKFp7mv

— Capt(N) (@Capt_Navy) January 29, 2024

Figyelemre méltó az is, hogy az oroszok milyen sajátos ellenintézkedéseket tettek az ukrán precíziós fegyverek megtévesztésére. Mint arról már az Infostart is beszámolt, a hajók orr és tat részét feketére festik, így a jármű a valóságosnál kisebbnek látszik. Állítólag ez összezavarja a rakéták – mesterséges intelligenciával is támogatott – azonosító rendszerét, és azok így elkerülik az értékes célpontokat. Miután az orosz haditengerészet számára nagyon fontos partraszállást támogató hajók az ukránoknak is kiemelt jelentőségűek, ezért ezek a járművek szintén ilyen álcázó festést kaptak.

Update.

Ropucha class landing ship in Sevastopol with deceptive camouflage bow and stern (painted black).

Info on this camo https://t.co/72zYH07VJR

Also possibly camouflage netting https://t.co/KHxjZgMi4E pic.twitter.com/LpefumTVrF

— H I Sutton (@CovertShores) January 24, 2024

A The War Zone még néhány érdekes tényre hívja fel a figyelmet az esettel kapcsolatban. Egyrészt arra, hogy az ukránok már képesek olyan precíziós fegyvereket gyártani, amelyekkel a frontvonalak mögött több száz kilométerre lévő orosz területeket is támadhatják. Másrészt, hogy a Neptun bevetése arra utal, hogy elfogyhattak a Nyugattól kapott hasonló, de sokkal korszerűbb fegyverek, például a brit-francia Storm Shadow/SCALP-EG cirkálórakéták.

Ezt támasztja alá az is, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már többször kérte a német vezetéstől: mielőbb küldjenek az egyik legpotensebb nyugati precíziós fegyverből, a Taurus cirkálórakétákból. Berlin azonban mindeddig elzárkózott ezek átadásától. Azt viszont közölték a németek, hogy Nagy-Britanniának szállítani fognak Taurusokat. Így aztán a britek, a készleteikben feleslegessé váló Storm Shadow-kat átadhatják majd az ukránoknak.