Összetett energiapiaci és geopolitikai körülményekkel a háttérben ugrottak meg Magyarországon a tőzsdei áramárak. A Világgazdaság pénteken közölte változatlan formában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkárának álláspontját a kialakult árampiaci helyzet hátteréről és Magyarország javaslatáról.

"A napokban élénk érdeklődést váltott ki, hogy Magyarországon szokatlanul magas szintre szaladt fel a villamos energia piaci ára, azaz a tőzsdei ár, amelyen a kereskedők adják-veszik az áramot. Még Magyar Péter is letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen. Mivel az egyéb sommás megállapítások jelentős része is mellőzött bármiféle kontextust, érdemes tisztába tenni, világosan látni néhány villamos energetikai alapvetést" - olvasható a Világgazdaságban közölt anyagban.

Az EM államtitkára leszögezte: Magyarországon a villamosenergia rezsicsökkentett ára a családok számára a legalacsonyabb Európában, miközben a vállalkozások által fizetett áramár az európai középmezőnyben van.

Az orosz–ukrán háború kitörésével az európai országok új helyzettel kénytelenek szembenézni. Egyik napról a másikra kilőttek az energiaárak, megszakadtak a korábbi ellátási láncok, és felborultak az egyenes vonalú tőzsdék. Mindeközben a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése vált az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé. Brüsszel és számos nyugati tagállam a túlhajtott zöldideológia alapján valódi átmenet nélkül, egyik napról a másikra szakítana a hagyományos energiahordozókkal. Ennek eredményeként Európa egyre inkább megújuló, időjárásfüggő nap- és szélerőművekre támaszkodik, ami sokak által a mai napig nem látott vagy inkább szándékosan meg nem értett kitettséget eredményez - hívta fel a figyelmet Czepek Gábor.

A megújulók elvben kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, olcsó energiaforrást és környezetbarát alternatívát jelentenek, ugyanakkor a rendszer kiegyensúlyozásához szabályozó kapacitások szükségesek, hogy az ellátás biztonságos legyen, amikor a zöldenergia-termelés nem biztosított.

Amikor nincs megfelelő mennyiségű megújuló energia, azt valahonnan pótolni kell. Ekkor lépnek előre a "manapság igencsak lesajnált" fosszilis erőművek - fogalmazott.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az ellátásbiztonság és a rendszerstabilitás szempontjából szintén fontos tényezőként jelennek meg az országok közötti villamosenergia-összeköttetések. Ezek lehetővé teszik, hogy egy ország energiát importáljon vagy exportáljon, azonban kapacitásuk korlátozott, ami közvetlenül befolyásolja a villamos energia aktuális árát.

Czepek Gábor kiemelte: nem hazai sajátosság, hanem régiós jelenség az extrém magas és extrém alacsony, sőt mínuszos árak egyre gyakoribb előfordulása.

"Az eltérő termelési szerkezetek, a megújulók robbanásszerű felfutása, az ezt lekövető infrastruktúra hiánya, és nem utolsó sorban az átgondolatlan politikai döntések miatt árrégiók kezdenek kialakulni, amelyek komoly kihívást jelentenek az Európai Unió versenyképességére nézve" - fogalmazott.

Hangsúlyozta azt is, hogy a napi tőzsdei árakat nem érdemes kontextusukból kiragadva, riogatásra felhasználni, mert a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is Magyarországon a legolcsóbb a gáz és áram a családok számára, függetlenül attól, hogy adott pillanatokban az áramtőzsdén milyen jegyzési ár mellett lehet áramot vásárolni.

Az államtitkár kiemelte: a magyar szakpolitika 2010 után úgy döntött, hogy a nemzeti energiamixet az atom- és a megújuló energia kettősére alapozza. Ez az álláspont ma is helyes, egy energetikai szempontból hátrányos földrajzi helyzetű ország, tenger, hegyek és gázmezők hiányában csakis a szuverenitást biztosító erőforrásokra alapozhat.

Egy atom- és megújuló energiára alapozott rendszer működésének Achilles-sarka a tárolás. Sok futurisztikus elképzelés van, de üzemileg kipróbált, nagy hatásfokú rendszer csak a szivattyús tározós erőmű és az akkumulátor. Ebből a nézőpontból is igazolható tehát a kormány akkumulátorkapacitást bővítő iparpolitikája - fogalmazott Czepek Gábor.

A brüsszeli energiapolitika azonban a szuverén nemzeti energiapolitikát nem támogatja. Diktátumokat alkalmaz a zöldpolitikában az egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő racionalitás helyett. Atomenergia terén a támogató hozzáállás leginkább még csak papíron érezhető, az energiatárolás kérdésköre sem szerepel kellő hangsúllyal az uniós napirenden - jelezte.

A magyar patrióta álláspont szerint azonban összeegyeztethető a környezet megóvása a versenyképesség megerősítésével - emelte ki az államtitkár.

Az európai gazdaság legnagyobb versenyhátránya a kínai és amerikai gazdasággal szemben a többszörös energiaár, de ennek megszüntetése elérhető. Ehhez négy feltételre van szükség az államtitkár szerint: az atomenergia reneszánszát minden lehetséges eszközzel elő kell segítenie az európai energiapolitikai vezetésnek, az energiatárolás, ezen belül az európai akkumulátoripar térnyerését ösztönözni és támogatni kell, és szén-dioxid kvóta revíziót kell végrehajtani a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél az olcsóbb kiegyenlítő energia biztosítása érdekében. Az orosz-ukrán tűzszünet elérése pedig a gázárak radikális visszaeséséhez vezet majd.

"Összességében tehát azt tudomásul veszem, hogy Magyar Péter amellett, hogy Brüsszel megrendelését teljesíti azzal is, hogy a rezsicsökkentés eltörlését akarja, nem ért az energetikához. Bonyolult műfaj, különösen nehéz érthetően beszélni róla; de azt nem fogadom el, hogy ismerethiányból dezinformál" - olvasható a Világgazdaságban közölt állásfoglalásban.