Nyugdíjba megy a gépalkatrészeket gyártó S&D Blech vezető forgácsolója, és megfelelő utódjelölt hiányában, aki átvehetné a nagy szaktudást igénylő, ámde veszélyes munkakört, a vállalat egy robottal fogja helyettesíteni - kezdi cikkét egy példával a Reuters. A hírügynökség összeállítása szerint sok másik kis- és középvállalkozás is az automatizálásban látja a kiutat a "baby boomer" (1946–1964 között született) generáció fokozatos visszavonulásával egyre égetőbbé váló munkaerőhiányból. A következő generációknak ugyanis kevés szándéka van a magas képzettséget igénylő, ám "koszos és veszélyes" munka elvégzésére.

Mintegy 1,7 millió németországi állás volt betöltetlen júniusban a hivatalos adatok szerint. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint a vállalkozások fele küzd folyamatosan az üresedések betöltésével. Henning Schloeder vezérigazgató is ezzel a jelenséggel magyarázta az S&D Blech elmozdulását a digitalizáció és az automatizáció felé. Mint mondta,

a képzett munkaerő amúgy is nehéz helyzete csak tovább fog súlyosbodni, különösen a gyártásban, előállításban.

Schloeder szerint lehetetlen feladat volt új vezető forgácsolót találni, nemcsak a nyugdíjba vonuló kolléga munkatapasztalata miatt, hanem mert ez egy nagyon kemény munkakör, amit nem mindenki csinál szívesen. A gépi forgácsolás magas hővel és folyamatos zajjal jár, nem beszélve a veszélyes szikrákról.

Még csak most jön a "nagy hiány"

A nők magasabb foglalkoztatási aránya, illetve a megemelkedett migráció valamelyest segített a demográfiai változások kompenzálásában Németországban, ám a baby boomerek nyugdíjba vonulásával és az alacsony születésszám miatt kisebb létszámú generációk érkezésével a Szövetségi Munkaügyi Hivatal 2035-re 7 millió fős munkaerőpiaci hiányt jósol.

"Hosszú távon ezek az innovációk alapjaiban fogják megváltoztatni a munkaerőpiac játékszabályait, mindenkinek máshogy kell majd végeznie a munkáját"

- mondta Nela Richardson, az ADP vezető gazdasági szakértője a Reutersnek a robotika és az MI technológia kapcsán.

Leginkább az autó- és más nehézipari szereplők fektetnek hatalmas összegeket az új technológiákba, ezzel Németország már a világranglistán a negyedik, és Európában a legnagyobb robotfelhasználó. Ráadásul ahogy az automata gépesítés egyre olcsóbbá és könnyebben üzemeltethetővé válik, a német gazdaság gerincét jelentő, sokszor családi tulajdonban lévő középvállalkozások (a pékségektől a mosodákon át és az élelmiszerboltokig) is egyre szélesebb körben alkalmazzák.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint 2022-ben több mint 26 ezer egységet helyeztek üzembe Németországban, aminél többre csak a Covid-19 járvány előtt, 2018-ban volt példa.

Ralf Winkelmann, a japán robotkarokat forgalmazó FANUC Germany vállalat vezérigazgatója így fogalmaz:

" A robotok lehetővé teszik az olyan cégek túlélését, melyeknek a jövőjét kockáztatja a munkaerőhiány".

Ralf Hartdegen szerint, akinek tanácsadó cége másoknak segít az átállásban, az automatizálásra törekvő, de dolgozóit elbocsájtani vonakodó vállalkozások egyre inkább a nyugdíjazások miatti létszámcsökkenésre alapozzák jövőbeli terveiket.

Vannak olyanok is, akik a produktivitást szeretnék fokozni. Az ipari elektronikai- és vezérlőberendezések védelmét szolgáló rendszereket gyártó, családi tulajdonban lévő ROLEC tavaly üzemelte be az első robot egységét, hogy a termelés éjszaka is folytatódhasson. Azóta egy másodikat is telepítettek már, és továbbiakat terveznek. Matthias Rose ügyvezető azt mondta a Reutersnek, csodálatos, mikor reggel felkapcsolja a villanyt, az elkészült darabok pedig ott várják a tárolóban.

Még a dolgozók és szakszervezetek is, akik egykor a munkájuk elvesztésétől féltek, egyre pozitívabban vélekednek az automatizálásról.

Egy júniusban publikált felmérés szerint a német alkalmazottak fele segítségként tekint a robotokra, melyekkel csökkenthető a létszámhiány. A ROLEC-nél például sokszor okozott problémát a túlóráztatás a nagy megrendelések miatt, a beüzemelt gépek azonban rengeteget segítettek a helyzeten.

Az automatizálás térnyerését az is segíti, hogy az eszközök egyre könnyebben kezelhetővé válnak, nincs már szükség programozói tudásra hozzájuk. A legtöbbjük érintőképernyős, okostelefonhoz hasonló kezelőfelülettel van ellátva. A nehéziparban ráadásul sok olyan feladatot is képesek elvégezni, melyek nagy fizikai megterhelést jelentenek az emberi munkaerőnek. Bizonyos cégeknél nem a költségek hatékony csökkentése a cél a robotizálással, hanem a dolgozók egészségének hosszútávú megóvása - írja a Reuters.