Infostart.hu
eur:
386.25
usd:
331.58
bux:
120277.77
2026. január 14. szerda Bódog
Kislány dob be szavazólapot a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Jóval magasabb a lengyel részvételi arány, mint az előző választáson

A szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig - közölte délutáni sajtóértekezletén Sylwester Marciniak, a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke.

A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány.

Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. A PAP hírügynökség magyarországi tudósítója szerint a budapesti lengyel nagykövetségen szavazók két óránál hosszabb időt is várakoztak, hogy leadhassák voksukat.

A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.

A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta. A népszavazási részvételi arányt az urnazárás után teszik közzé.

A szavazás este 21 óráig tart. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. A PKW elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×