Bár az Eiffel-torony képében a világ egyik legmagasabb épületének ad otthont, Párizs mégis küzd az ellen, hogy felhőkarcolókkal teljen meg - írja a Euronews.

A város júniusban elfogadott, friss urbanisztikai terve szerint a környezetbarátabb építési módokat támogatják,

a városi tanács pedig azt is megszavazta, hogy a mostantól felhúzott új épületek legfeljebb 12 emeletesek, vagy 37 méteresek lehessenek.

London modern negyedét magas épületek is tarkítják, a városképhez ott ma már hozzátartoznak a felhőkarcolók is, amit francia ingatlanfejlesztők egy része is szorgalmazott volna, a helyiek egy része azonban nem támogatja ezt.

Bonyolítja a helyzetet, hogy Párizs La Défense üzleti negyedében számos felhőkarcoló áll, a 13. és 15. kerületben pedig sokan laknak magasabb lakótömbökben; a város központjában azonban csak elvétve akad efféle épület.

Ennek oka az, hogy a város egyes részein mér 1977-ben 37 méteres magassági korlátot vezettek be az új épületek építésére, miután 1973-ban elkészült a vitatott, 209 méter magas Montparnasse-torony. Ezt a monolitikus épületet a párizsiak egy része régóta kritizálta, mert nem illik környezetébe.

Az 1977-es magassági korlát 2010-ig maradt érvényben, majd Bertrand Delanoë korábbi polgármester hatályon kívül helyezte, és az irodaházak esetében 180 méteres, a lakóházak esetében pedig 50 méteres magassági korlátot vezetett be.

A város most visszatért 1977-be: a tilalmat Anne Hidalgo polgármester asszony a párizsi széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célja, más néven a helyi bioklimatikus városi terv részeként vezették be újra. A döntés másik oka a svájci Herzog & de Meuron stúdió által tervezett, ellentmondásos megítélésű Tour Triangle torony.

A piramis alakú tornyot már 2021-ben elkezdték építeni, 2026-ra el is készül, de így is 12 évet késlekedik megépítése jogi és tervezési gondok miatt.

Ha elkészül, a Tour Triangle lesz a város harmadik legmagasabb épülete, mely szállodának és irodának, valamint üzleteknek és éttermeknek ad majd otthont.

Az épület trapéz alakú, ami azt jelenti, hogy Párizs központjából figyelve egy vékony torony képét mutatja, de a város keleti és nyugati részéből teljes szélességében látható lesz.

Hidalgo a döntést azzal magyarázta, hogy a tilalom egy szélesebb körű "bioklimatikus" terv része, amely biztosítja, hogy Párizs "vonzó és kellemes maradjon az elkövetkező években a hőmérséklet emelkedése ellenére".

A tilalom az épületek magasságának korlátozására vonatkozó, egyre növekvő globális tendenciát követi. Kínában például a kormány nemrégiben 500 méterben korlátozta a felhőkarcolók magasságát, a 250 méter feletti épületek enegedélyeztetése pedig szigorú feltételekhez kötött. Párizs azt is kiemelte, nem kívánja követni London mintáját: a brit fővárosban több száz méteres felhőkarcolók építését is engedélyezték az elmúlt évtizedekben is.