Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Légi felvétel az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutról 2023. március 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Resperger István: a Wagner-vezértől már megszokott, hogy ő a „sértett primadonna”

A Wagner zsoldoscsapat május 10-én elhagyja Bahmutot – jelentette ki a kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó katonai magánvállalat vezetője. „Lőszer hiányában értelmetlen halálra vannak ítélve” – fogalmazott Jevgenyij Prigozsin. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője szerint ilyen döntést csak az orosz katonai vezetés hozhat.

Resperger István szerint eddig is sok probléma volt a katonai vezetés és Prigozsin között, főként a lőszerellátás kérdésében, bár ukrán jelentések szerint továbbra is háromszoros a fölény orosz részről, noha a 40 négyzetméteres térségben egyébként 100-120 ezer katona lehet mindkét oldalról, Bahmuttól északra és délre.

A szakértő hozzátette: Prigozsintól már megszokott, hogy ő a „sértett primadonna”, aki mindenáron győzelmet akar felmutatni, de azért a bejelentés nem úgy értendő, hogy a Wagner csoport azonnal kivonul. Annál is inkább, mert 10-15 ezer zsoldos katona kivonása, akiknek a helyére másokat kell vezényelni, meglehetősen bonyolult feladat egy város esetében, amiről egyébként a Bahmut környékén található légideszant-alakulatokat is tájékoztatni kell, hogy más egységek lesznek mellettük.

Tehát ez egy hosszabb feladat – nyomatékosította Resperger István, aki szerint a döntést egyébként az orosz katonai vezetés hozza, hiszen a Wagnert végső soron ők látják el lőszerrel, harckocsikkal, tüzérséggel, valamint légvédelemmel.

Nem gondolná, hogy Prigozsin csak úgy kivonulna, mert az hitelét vesztetté tenné a Wagner vezetőjét,

átengedve másnak azt a „koncot”, ami Bahmut elfoglalását jelenti.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője szerint, amennyiben mégis sor kerülne a Wagner kivonulására, három-öt napon belül más orosz erőket telepítenének a helyükre, akár a térségben található két-három hadműveleti tartalékban lévő dandár egyikét.

Summa summárum, akár egy újabb zsarolásról is szó lehet Jevgenyij Prigozsin részéről, aki egyébként azt már megüzente az orosz katonai felsővezetésnek, hogy „eléggé önálló a támában”. A kivonulás belebegtetése azzal is összefüggésben állhat, hogy Prigozsin politikai pályára készül, aminek érdekében már „be is vásárolta” magát egy pártba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×