Bár a rendszerváltozás után kifejezetten jól indult, mára viharossá vált Ukrajna és Magyarország kapcsolata.

"A viszony az intenzív ukranizációs törekvések miatt romlott meg, ezek ugyanis a magyar kisebbség életére is negatívan hatottak" – foglalta össze legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Ismert, Ukrajna 1991 augusztusában kiáltotta ki függetlenségét, ezt követően Magyarország és Lengyelország voltak az első államok, amelyek ezt elismerték, Magyarország pedig december 3-án elsőként nyitott külképviseletet Kijevben.

"Ezután dinamikus párbeszéd indult a két ország között, és 1995-ben sikerült megkötni a magyar–ukrán alapszerződést is, amely a határok sérthetetlenségén túl előirányzott gazdasági és kulturális együttműködéseket. Ebben már előtérbe kerültek a

kisebbségvédelmi intézkedések

is, a kárpátaljai magyarság jogainak védelme, illetve a Magyarország területén élő ukrán kisebbség védelme is" – idézte fel az elemző.

2004 és 2014 közé datálható az az időszak, amely meghatározó az ukrán–magyar kapcsolatokban.

"Függetlenül attól, hogy a narancsos forradalom idején belpolitikai válság volt Ukrajnában, valamint ezt később az orosz–ukrán gázviták és gazdasági válság is terhelte; Magyarország és Ukrajna között a viszony továbbra is együttműködő volt, ezt szimbolizálta a 2007-ben bevezetett kishatárforgalmi rend is. Viszont

2009-től egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az ukrán egynyelvűsítések,

és ez a diplomáciában is meghatározóvá vált, valamint a 2011-ben életbe léptetett egyszerűsített honosítási eljárás miatt előtérbe kerültek a kettős állampolgárság kérdései is, amit Ukrajna alkotmánya a mai napig nem ismer el" – húzta alá Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Aztán 2012-ben és 2017-ben is jött egy-egy nyelvtörvény – ezekre rakódtak az oktatási törvények problémái –, ami egyre növelte a feszültséget a két ország között, Ukrajna pedig még inkább az egynyelvűsítésre törekedett. Ez persze leginkább az orosz nyelv visszaszorítását szolgálta, de nyilvánvalóan a magyar kisebbséget is érintette.

"A 2012-es nyelvtörvény még viszonylag nagyobb szabadságot biztosított volna a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából, mindazonáltal ezt a 2014-es események hatására hatályon kívül helyezték, 2016-ban pedig egy olyan új törvényt készített elő az ukrán parlament, amely

a magánéleti szintig kezdte visszaszorítani a kisebbségi nyelvek használatát.

Ezt követően fokozatosan korlátozták a nyelvhasználatot az audiovizuális médiában, illetve 2017-ben elfogadták az új nyelvtörvényt, amelyet a velencei bizottság, az EU, Ukrajna szomszédos államai és az ENSZ emberi jogi tanácsa is vitatott.

Mióta pedig a háború kitört egy évvel ezelőtt, ezek a feszültségek a szakértő szerint "sokat változtak".

"Függetlenül ettől Magyarország folyamatosan támogatja az ott élő magyarságot, a fennmaradásuk, a kulturális fennmaradás érdekében, illetve olyan gazdasági intézkedéseket hoz – ilyen az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program –, amely segítségével az itt élő magyarok a szülőföldjükön találhatják meg a megélhetést" – mutatott rá Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Hozzátette, azért a két ország kereskedelmi kapcsolatai élénkek voltak, ezekre nem nyomta rá a bélyegét a nyelvtörvény és a kisebbségi retorziók.

"2020-ban a magyar export 1,87 százalékát Ukrajna adta, ez durván 2,2 milliárd dollár. Magyarország jellemzően

• elektronikai eszközöket,
• gyógyszereket,
• gépjárműveket
• műanyagtermékeket

exportál Ukrajnába, visszafelé pedig 1,55 milliárd dollárt tett ki az export értéke,

• elektronikai eszközök,
• energiahordozók
• faáru és
• állati takarmány

formájában."