eur:
392.85
usd:
366.36
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Aleksandar Vucic szerb elnök újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

Teljesen új korszak küszöbén Szerbia és Koszovó történelme

Aleksandar Vucic az InfoRádiónak nyilatkozó térségi szakértő szerint mérlegre tette az EU-s integrációval járó előnyöket a Koszovóval kapcsolatos vélemény fenntartásával, már csak az a kérdés, hogy odahaza el tudja-e fogadtatni igazát a "nacionalista értelmiséggel".

Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása és megszorítások is várhatók - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök. Juhász József Balkán-szakértő, az ELTE egyetemi tanára szerint ezzel nyugvópontra kerülhet a két ország konfliktusa, és stabilitást hozhat a régióban.

"Nagyon régóta folyik a szerb elnök részéről a közvélemény és a nacionalista értelmiség megdolgozása abból a célból, hogy előkészítse Koszovó legalábbis de facto (tényleges - a szerk.), ha nem is de jure (jog szerinti - a szerk.) elismerését. Sok ilyen korábbi fellépése volt már, de nagy visszhangot keltett egy 2019-es képviselőházi beszéde, ahol hasonló tónusban arról a kikerülhetetlen nyomásról beszélt, ami Szerbiára nehezedik ebben a kérdésben. Én azt gondolom, hogy ha ez a mostani beszéd nem vált ki Szerbián belül olyan éles ellenreakciókat, továbbá nem történik valami oroszbarát fordulat az orosz-ukrán háborúban, ami nemzetközileg mindent megváltoztatna, nyilván Szerbia alkupozícióit is, akkor ezt a javaslatot Szerbia el fogja fogadni, és ez a két ország kapcsolatának lassú normalizálódása irányába fog haladni" - részletezte a szakértő.

Az új helyzetben egy olyasmi viszony jöhetne létre, mint amilyen 1972-ben az NSZK és az NDK között létrejött. De mit is jelent ez?

"Formális, jogi elismerés nélkül a két állam rendezte az egymással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem akadályozzák egymás nemzetközi tevékenységét; ezzel vált lehetővé az ENSZ-be való felvétele mindkét államnak."

Juhász József szerint egyfajta fájdalomcsillapítóról van szó tehát, mivel továbbra is érvényes az ENSZ BT 1999 júniusi határozata Szerbia területi integritásának sérthetetlenségéről.

Rövid távon szerinte

ezt "nehéz lesz eladni" Szerbián belül,

bár azt is gondolja, hogy Vucic beágyazottsága, nélkülözhetetlensége, elnöki karaktere olyan, hogy akár fel is vállalhatja ezt az ügyet anélkül, hogy belebukna - ismert, Vucic elnök a lemondásával is fenyegetőzött arra az esetre, ha nem fogadják el, amit ő Koszovó-ügyben képvisel. Juhász József szerint ez a fenyegetés "jó üzenet" volt a kormánykoalíciónak, és pártjának, a Haladó Pártnak.

"Utóbbi nyilván megmaradna, de lehetséges, hogy az egy évtizede meglévő domináns szerepét elveszítené" - tette hozzá.

A közben érzékelhető ellenzéki tiltakozási hullám pedig a szakértő szerint nem ér majd el kritikus erőt, nem megy át az üzenet, hogy "Vucic kapitulálhat, de Szerbia sohasem fog".

Aleksandar Vucic továbbá - mint a szakértő folytatta - világosan tudja, hogy az EU-integrációval járó előnyök "lényegesen fontosabbak, mint a Koszovóval kapcsolatos álláspont, szinte minden beszédében előjön".

"A tőkebefektetések kétharmada az EU-hoz kötődik,

a sokat emlegetett kínai vagy orosz befolyás nem hogy az EU-éval nem versenyképes, de körülbelül azon a szinten van, amilyennel Olaszország bír a szerb külkapcsolatokban"

- mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×