Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
ZHUHAI, CHINA - NOVEMBER 03: A H-6K bomber arrives at Zhuhai Air Show Center on November 3, 2022 in Zhuhai, Guangdong Province of China. The 14th Airshow China will be held from Nov. 8 to 13. (Photo by VCG/VCG via Getty Images)
Nyitókép: VCG/VCG via Getty Images

Mi történne, ha Kína nekimenne Tajvannak? – itt a modellezés eredménye

Szörnyű veszteségeket szenvedne mindkét oldal, de Tajvan megőrizné függetlenségét – feltéve, hogy az Egyesült Államok mellett Japán is a segítségére siet.

Jelentős áldozatok árán, de legyőzné a Kínai Népköztársaság haderejét a Kínai Köztársaság (Tajvan), ha az Egyesült Államok és Japán is segít a sziget védelmében, ahogy ígérték – derül ki mindez egy háborús szimulációból, melyet az amerikai Center for Strategic and International Studies futtatott le. A Bloomberg cikkét a Portfolio szemlézte.

Többféle forgatókönyvet modelleztek, abból indultak ki, hogy Tajvan nem adja meg magát, és az Egyesült Államok mellett Japán is segít a sziget védelmében. A modellezésben több nyugalmazott amerikai főtiszt és védelmi minisztériumi tisztségviselő is részt vett.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint

a Népi Felszabadító Hadsereg elsöprő bombázással indítaná a támadást, azonban nem tudnának hídfőállást kialakítani, miután partra szállt,

mivel a tajvani haderő a partok védelmére koncentrálna, miközben az amerikai légierő és a japán légierő a kínai hadiflotta megsemmisítésére összpontosítana.

Eszerint a forgatókönyv szerint

  • Tajvan autonóm maradna, azonban
  • az Egyesült Államok és Japán több tucat hadihajót, több száz repülőgépet és több ezer katonát vesztene, amely miatt sérülést szenvedne az Egyesült Államok globális helyzete sok éven át. Emellett
  • Tajvan elvesztené az áramellátását és haderejének nagy részét. Cserébe
  • Kína elvesztené haditengerészeti és tengerészgyalogsági képességeit és több tízezer kínai katona válna hadifogollyá.

A konklúzió az, hogy Egyesült Államoknak jobban kéne támaszkodnia Japán segítségére, főleg a légibázisok terén, több amerikai tengeralattjáróra van szükség és a hiperszonikus fegyverek fontosak, de nem a legfontosabbak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×