eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond (k), mögötte balról Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b2), Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (b3), Búzás Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere (b4) és Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese (b) a magyar állam támogatásával felépített Kolozs megyei bánffyhunyadi bölcsőde és óvoda avatásán, és egy magyar iskola alapkő-letételi ünnepségén 2022. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Erdélyi Magyar Szövetség: drámai a magyarság lélekszámvesztése

A két legfrissebb népszámlálás között eltelt évtizedben egy ötödével kevesebb lett a magyar Romániában.

Drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése a romániai népszámlálás pénteken közzétett előzetes eredményei szerint, a fogyás mértéke jól mutatja "a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét" – véli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

A közlemény emlékeztet, hogy

a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent.

Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét. "Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna" - olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy

a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

"Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát", és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza. Az EMSZ arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt. Egyenesen ki kell mondani, hogy az egymillió fő nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem súlyos és riasztó katasztrófa. "Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé" - olvasható a közleményben.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi - a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó - helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá - áll a közleményben.

A szerbiai Vajdaságban is hasonló jelenség látszik a legutóbbi népszámlálás adatai alapján, ott már a lélektani 200 ezer alá esett a magyar lélekszáma, erről bővebben itt írtunk.

(Nyitóképünkön Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond a magyar állam támogatásával felépített Kolozs megyei bánffyhunyadi bölcsőde és óvoda avatásán, és egy magyar iskola alapkő-letételi ünnepségén 2022. július 17-én.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×