"Az a gyanúm, hogy volt egy háttérmegállapodás Hollandia és Ausztria között. A trükk az volt, hogy Hollandia látszólag a románokat is megtévesztve feladta az ellenkező álláspontját, de azzal, hogy megvétózta Bulgáriát, gyakorlatilag Romániát is megvétózta" – mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Így két ország is nemmel szavazott Romániára: az egyik nyíltan, a másik rejtetten. A szakértő kiemelte: november közepéig Ausztria nem is jelezte, hogy ellenezni fogja Románia felvételét. Amikor a román politikusok meggyőzték a franciákat és a németeket, majd a hollandok is jelezték a támogatást, őket meglepetésként érte, hogy Ausztria az utolsó pillanatban jelent meg a porondon.

Pászkán Zsolt szerint ez egy másik alku kérdését veti fel. Eszerint az Európai Unió nyugati részében lehetett egy titkos megállapodás, hogy Ausztria "vigye el a balhét", és játssza el "a rossz rendőr" szerepet.

A háttérben más célok és feladatok lehetnek, amiket később lehet látni.

A hivatalos indok, hogy Ausztria a nyugat-balkáni migráció felerősödésétől fél. Egyes források arra hivatkoznak, hogy Alsó-Ausztriában választás lesz, és az illegális migráció kérdésre élesen felvetül a kampányban. Ausztria nem akart addig dönteni, amíg le nem fut a választás. Ezt bizonyítja, hogy a szavazás előtti háttértárgyalások során Ausztria javasolta Romániának, hogy a kérdést inkább jövőre tárgyalják.

Románia ezt azonban elutasította, a szakértő szerint talán abban reménykedett, hogy olyan nagy nyomást gyakoroltat Ausztriára, hogy meggondolja magát. A másik magyarázat, hogy Ausztria át szeretné szerveztetni az egész schengeni szabályrendszert. Az Európai Bizottság talált is egy ötpilléres megoldást pár héttel a szavazás előtt. Ez azonban nem szerepelt semmilyen dokumentumban, így ez a megoldás kevés lehetett Ausztriának.

Pászkán Zsolt szerint ez a magyaroknak azért lehet kényelmetlen, mert az osztrák kancellár szavazást megelőző nyilatkozatai egyikében kimondja, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell, hogy Magyarország új kerítéseket építsen. Azt azonban nem említették, hogy melyik határnál.

Ami biztos, hogy a román viszonválaszra nem kellett sokat várni. A közméltóságok egymás után adtak hangot felháborodásuknak, és arról írnak, hogy osztrákellenes közhangulat alakult ki az országban. "A sokk mindig kivált ilyenfajta reakciókat. Valamit mondaniuk kellett a román politikusoknak is, főleg azoknak, akik érintettek voltak a tárgyalási folyamatban" – mondta.

A felháborodás Romániában a szakértő szerint inkább szalmaláng, amit felerősít a mai világban a közösségi média, a bulvármédia, és "ilyen környezetben könnyen érezhetjük erdőtűznek a szalmalángot is".

A román fél a diplomáciai kapcsolatot is alacsonyabb szintre helyezte, és kérdésként felvetül, hogy mikor rendeződhet a két ország viszonya. Bár a román nagykövetet visszahívták és berendelték az osztrák nagykövetet, de csak szóban közölték vele, hogy baj van. "Nagyon alacsony szintű, óvatos pattogás volt a román diplomácia részéről" – jelentette ki Pászkán Zsolt.

Most mindenki azon igyekszik, hogy mentse a kárt: a román politikusok azért, hogy saját közvéleményük előtt ne tűnjenek gyenge, eszköztelen politikusoknak. "Én azt mondom, hogy várjuk ki. A román politikusok 90 százalékát nem tartom alkalmasnak és elég gerincesnek arra, hogy egy ilyen akciót végigvigyenek" – zárta gondolatát Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.