eur:
389.25
usd:
361.43
bux:
68511.08
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Karl Nehammer megmagyarázza a schengeni vétót: Ausztriának nemzetállamként kellett cselekednie

Az osztrák kancellár szerint országa a nemzeti érdekeit tartotta szem előtt akkor, amikor vétót emelt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen. Karl Nehammer visszautasította a vétó miatti uniós bírálatokat, azt hangoztatva, hogy az Európai Unió tagállamai nem álltak ki kellő mértékben a regisztráció nélküli bevándorlás ellen.

A tagállamok belügyminiszterei a múlt héten szavaztak Horvátország, Románia és Bulgária tervezett schengeni csatlakozásáról. A rostán végül csak Horvátország ment át, Románia és Bulgária csatlakozását az osztrák vétó megakadályozta. Bulgária csatlakozása ellen Hollandia is vétót emelt.

Az elutasítás miatt valóságos uniós össztűz zúdult Ausztriára, különösen Németország fogalmazott meg éles bírálatokat. Románia pedig tiltakozásul hazarendelte bécsi nagykövetét. Elítélte az osztrák vétót az új olasz kormány is.

Az ORF közszolgálati televíziónak nyilatkozva Karl Nehammer kancellár megerősítette a vétóval kapcsolatos, a brüsszeli ülésen belügyminisztere által hangoztatott érvelést. Ennek lényege, hogy idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 ezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, 75 ezren Románia, Bulgária és Magyarország felől érkeztek, anélkül, hogy az ottani biztonsági hatóságok regisztrálták volna őket. Nehammer utalt arra, hogy a regisztrációnak az unió külső határainak átlépésekor kellett volna bekövetkeznie.

A kancellár elismerte, hogy Románia és Bulgária ezzel kapcsolatban más adatokkal rendelkezett. de úgy vélte, hogy nem is ismerhették a tényleges adatokat, mivel nem is regisztrálták a migránsokat.

A lakosság számához viszonyított arányt tekintve egyetlen más uniós országra sem nehezedett ebben a tekintetben olyan nyomás, mint Ausztriára – válaszolt a kancellár, arra kérdésre, hogy Ausztria a vétó helyett miért nem a szokásos utat, azaz szövetségesek keresését és a változások ily módon történő elérését választotta. Utalt arra, hogy Hollandia is igyekezett támogatókat találni, de kudarccal járt.

A többi uniós tagállamban egyszerűen nem érzik úgy át a probléma súlyát, mint Ausztriában – hangsúlyozta Nehammer.

Ha az Európai Bizottság nem lép, nekünk kell határozottan és nemzetállami módon cselekednünk

– hangsúlyozta az osztrák kancellár.

Elutasította viszont azt a feltételezést, amely szerint a vétónak belpolitikai okai lettek volna. Abszurd feltételezésnek nevezte, hogy a döntés összefüggésben állt volna a január végi alsó-ausztriai tartományi választásokkal, amely kulcsfontosságú pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) számára. Előzőleg ugyanis elhangzottak olyan vélekedések, amelyek szerint a kancellár és belügyminisztere által képviselt, a korábbiakhoz képest jelentősen megszigorított menekült-, illetve migrációs politika segítheti az ÖVP szereplését a párt számára rendkívül fontos tartományi választásokon.

Nehammer meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vétó nem lesz negatív hatással a Bulgáriában és Romániában tevékenykedő osztrák cégekre. Szavai szerint el kell választani egymástól a biztonságpolitikai problémát és a gazdaságpolitikát. Annak a nézetnek adott hangot, hogy az osztrák cégek elleni esetleges bojkott a szóban forgó két ország számára nagyobb károkat okozna. Az osztrák vállalatok bevételeket és munkahelyeket biztosítanak a két országnak – tette hozzá.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Nehammer az ORF szerint "pragmatikus okokkal" indokolta, hogy a Bulgária és Románia felől Magyarországon keresztül érkező migránsok elmaradt regisztrációja miatt nem bírálta Magyarországot.

Magyarország szomszédos ország, és szükség van a kétoldalú együttműködésre biztonságpolitikai kérdésekben -

– idézte az osztrák televízió a kancellárt. Ilyen együttműködést ajánl Ausztria Bulgáriának és Romániának is – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×